KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
   2006/szeptember
KRÓNIKA
• (X) : Katapult Szinopszis Pályázat
• Kelecsényi László: Zenthe Ferenc (1920–2006)
MAGYAR MŰHELY
• Schubert Gusztáv: Bohémvéres történelem Portré Makk Károlyról
• Kovács András Bálint: Szép halak Beszélgetés Makk Károllyal

• Hirsch Tibor: Filmek a fekete dobozból A United 93-as
• Varró Attila: Hérosz a gépezetben Szuperhősök alkonya
• Jankovics Márton: Jófiúk szürkében Terrormozi 911 után
• Takács Ferenc: Vágyak, temetők Tennessee Williams
TELEVÍZÓ
• Schreiber András: Félistenek, szikével Kórház-sorozatok
• Jókúti András: Szellemkórház Lars von Trier: A Birodalom
• Nékám Petra: Szellemkórház Lars von Trier: A Birodalom
• Simonyi Balázs: Szellemkórház Lars von Trier: A Birodalom
• Reményi József Tamás: Katatónia Magyar plazma
KÖNYV
• Báron György: Párbeszéd Muhi Klára: Herskó
FESZTIVÁL
• Báron György: A vulkán alatt Taormina
KRITIKA
• Ardai Zoltán: Raimunda dala Volver
• Muhi Klára: A székelyföldi Faust Az élet vendége – Csoma-legendárium
• Csillag Márton: Szerelmes nihilisták Egyetleneim
• Bori Erzsébet: Városi legenda Incze Ágnes: Randevú
LÁTTUK MÉG
• Kolozsi László: A tigris a hóban
• Beregi Tamás: Trisztán és Izolda
• Barotányi Zoltán: Hajrá Ecsebeszte!
• Hungler Tímea: A testőr
• Wostry Ferenc: Rém rom
• Schreiber András: Köszönjük, hogy dohányzott!
• Hungler Tímea: Távkapcs
• Vajda Judit: A banditanők
DVD
• Kovács Marcell: George A. Romero zombi-tetralógiája
• Pápai Zsolt: Már nem lakunk itt
• Varró Attila: Búcsúlevél

             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Szerelem másképp

Kolozsi László

Legaturi Bolnavicioase – román, 2006. Rendezte: Tudor Giurgiu. Írta: Cecilia Stefanescu és Razvan Radulescu. Kép: Alexandru Sterian. Zene: Vlaicu Golcea. Szereplők: Ioana Barbu (Alex), Maria Popistasu (Kiki), Tudor Chirila (Sandu) Mircea Diaconu (Dragnea), Catalina Murgea (Benes). Gyártó: Libra Film. Forgalmazó: Új Budapest. Feliratos. 84 perc.

 

A Szerelem másképp - az eredeti cím is erre utal - a szerelem egy beteges alfajáról értekezik. Cecilia Stefanescu regényéből Tudor Giurgiu készített a díjakat beseprő román filmtermés javánál valamivel szerényebb, körülbelül a 4 hónap, 3 hét, 2 nap derekáig érő filmet. Ha máshonnan nem, Richard Wagner tetralógiájából tudhatjuk, hogy a testvérszerelemnek komolyak a következményei: a beteges vágy kéz a kézben jár a tragédiával; nyoma eltörölhetetlen, ha máshol nem, hát a génekben megmarad. A Wälsung-vér nem csak Thomas Mann-nál téma, de a film egyik (kényelmetlenül hamis) jelenetében emlegetett Chateaubriand-nál is. Mundruczó Kornél Deltája szintúgy rokona a román filmnek. De a legközvetlenebb – már-már vérfertőző - viszonyban Bertolucci Álmodozókjával van. Ezekre jobban hasonlít, mint a Lazarescu úr feledhetetlen haláláról szóló opusra.

A rendező és operatőre a román filmektől megszokott magas színvonalon festi le a román vidéket, a nagyvárosok, Bukarest pusztuló házait, a szigorú lakótömböket. A két fiatal színésznő természetes és őszinte játéka úgy illik a keserű miliőbe, ahogy a vidéki állatorvos háza elé a kovácsoltvas maradékból és beton székely kapuból ötvözött otromba idom – Giurgiu csak a lényeggel marad adós: nem derül ki, milyen tétje van a fővárosi lány és nővére (egy ismert román énekes, Tudor Chirila alakítja) bizarr kapcsolatának. A film moralizálása legalább olyan olcsó, mint a román konyak – ami egy vacsorán elő is kerül. Nem derül ki, a két lány szerelme miért és miben más, mint a testvéreké. Nem derül ki, Giurgiu felemet ujjal prédikálni akart-e – a város romlottságáról, a generációk közötti meg nem értésről –, vagy csak pasztellképet akart festeni a román életről. Az alakok mindenesetre kicsit elmosódottak. De az utcaképek, a lakások megrendítően hitelesek. Csupa ismerős táj. Vizes falak, osztott lakások, harmincéves bútorok. Nagyvárosi dugók. Minden szomorú…

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/07 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9421