KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
   2006/augusztus
KRÓNIKA
• (X) : Katapult Szinopszis Pályázat
• (X) : Szociográfia, szociofotó és szociofilm pályázat

• Báron György: Az iskola-alapító Illés György
• Muhi Klára: Egy hibátlan legenda Beszélgetés Kende Jánossal
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Bábeli filmzavar Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak

• Nánay Bence: A görögdinnye erotikája Tsai Ming-liang
• Vincze Teréz: Posztmodern, dinnyehéjban Huncut felhőcske
MÉDIA
• Szőnyei Tamás: Már fájl minden csók Táncdalfesztivál
• Vaskó Péter: A nézők meg a sztárok Megasztár
TELEVÍZÓ
• Greff András: Hosszú műszak 24
• Pápai Zsolt: Amerikai kinopravda Drót
• Szabó Tamás: Az emlékezés dramaturgiája A sziget foglyai – Lost 1-2. évad

• Ádám Péter: Folt a becsületen Dreyfus-ügy a moziban
• N. N.: Carné-filmek
VÁROSVÍZIÓK
• Kolozsi László: Csillagpor nélkül Privát Pest
KÖNYV
• Bán Zoltán András: Pesti szellemképek Gál László: „Csak a szépre…”
FESZTIVÁL
• Palotai János: A bomlás virágai ARIFF
• Teszár Dávid: Latin fieszta Mar del Plata
TELEVÍZÓ
• Reményi József Tamás: Hofi kora Magyar plazma
KRITIKA
• Muhi Klára: Anyámasszony Nyugalom
• Bori Erzsébet: Családban marad Balkán bajnok
LÁTTUK MÉG
• Köves Gábor: Superman visszatér
• Géczi Zoltán: Ház a tónál
• Kárpáti György: Hidegzuhany
• Vajda Judit: The King
• Vörös Adél: A Karib-tenger kalózai 2. – A holtak kincse
• Vízer Balázs: Halálos iramban: Tokiói hajsza
DVD
• Pápai Zsolt: A tintahal és a bálna
• Nevelős Zoltán: Őrültek háza
• Tosoki Gyula: Kis hal
• Németh Áron: Suliláz

             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Isten hozott Németországban!

Barkóczi Janka

Wilkommen bei den Hartmanns – német, 2017. Rendezte és írta: Simon Verhoeven. Kép: Jo Heim. Zene: Gary Go. Szereplők: Heiner Lauterbach (Richard), Senta Berger (Angelika), Florian David Fitz (Philip), Eric Kabongo (Diallo), Elyas M’Barek (Berger), Palina Rojinksi (Sofie). Gyártó: Sentana Filmproduktion / Wiedermann & Berg. Forgalmazó: ADS Service. Feliratos. 116 perc.

 

Mi másról szólhatna az év eddig legsikeresebb filmje Németországban, mint az egyre nyomasztóbb menekültválságról. Ez az, amiről mindenkinek van véleménye, amivel kapcsolatban a nagy többség bármikor örömmel kioktat másokat, és amit szinte lehetetlen ilyen vagy olyan érzelmek nélkül, hideg fejjel végiggondolni. Simon Verhoeven merészen beleáll a témába és addig csavargatja a romkom kliséket, míg sikerül egy színét és fonákját felvillantó, helyenként meglepően humoros vígjátékot rendeznie.

Hartmannék, a jólszituált müncheni család, hirtelen felindulásból magukhoz vesznek egy fiatal afrikai menekültet a közeli befogadó állomásról. Az idegen minden értelemben megszínesíti életüket, pláne, hogy a filantróp lendülettől hajtva kevésbé kell saját neurózisaikkal szembesülniük. Míg a pincébe beszállásolt, szelíd házikedvencként kezelt Diallo boldogan nyírja a kerti sövényt, az anya alkoholproblémáitól, a családfő a kapuzárási pániktól, fiatal felnőtt gyerekeik pedig rossz beidegződéseiktől próbálnak szabadulni. A remek színészek, Senta Berger, Heiner Lauterbach, Palina Rojinski, többnyire sikerrel egyensúlyoznak a bumfordi gúny és a túlhajtott politikai korrektség irritáló végletei között, de a dolguk nem egyszerű. A viccesen pergő, ironikus dialógok és a multikulti helyzetkomikum sem fedhetik el teljesen azokat a beidegződéseket, melyek az európai civilizáció lényegéhez tartoznak. Az Isten hozott Hartmannéknál nézettsége rekordokat döntöget, mert a napos oldalát mutatja meg valaminek, ami egyébként igazi tragédia. Kár, hogy a film tényleges társadalmi hatásáról nincsenek a jegyeladási statisztikákhoz hasonló, pontos adataink.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/10 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13394