KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
   2006/augusztus
KRÓNIKA
• (X) : Katapult Szinopszis Pályázat
• (X) : Szociográfia, szociofotó és szociofilm pályázat

• Báron György: Az iskola-alapító Illés György
• Muhi Klára: Egy hibátlan legenda Beszélgetés Kende Jánossal
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Bábeli filmzavar Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak

• Nánay Bence: A görögdinnye erotikája Tsai Ming-liang
• Vincze Teréz: Posztmodern, dinnyehéjban Huncut felhőcske
MÉDIA
• Szőnyei Tamás: Már fájl minden csók Táncdalfesztivál
• Vaskó Péter: A nézők meg a sztárok Megasztár
TELEVÍZÓ
• Greff András: Hosszú műszak 24
• Pápai Zsolt: Amerikai kinopravda Drót
• Szabó Tamás: Az emlékezés dramaturgiája A sziget foglyai – Lost 1-2. évad

• Ádám Péter: Folt a becsületen Dreyfus-ügy a moziban
• N. N.: Carné-filmek
VÁROSVÍZIÓK
• Kolozsi László: Csillagpor nélkül Privát Pest
KÖNYV
• Bán Zoltán András: Pesti szellemképek Gál László: „Csak a szépre…”
FESZTIVÁL
• Palotai János: A bomlás virágai ARIFF
• Teszár Dávid: Latin fieszta Mar del Plata
TELEVÍZÓ
• Reményi József Tamás: Hofi kora Magyar plazma
KRITIKA
• Muhi Klára: Anyámasszony Nyugalom
• Bori Erzsébet: Családban marad Balkán bajnok
LÁTTUK MÉG
• Köves Gábor: Superman visszatér
• Géczi Zoltán: Ház a tónál
• Kárpáti György: Hidegzuhany
• Vajda Judit: The King
• Vörös Adél: A Karib-tenger kalózai 2. – A holtak kincse
• Vízer Balázs: Halálos iramban: Tokiói hajsza
DVD
• Pápai Zsolt: A tintahal és a bálna
• Nevelős Zoltán: Őrültek háza
• Tosoki Gyula: Kis hal
• Németh Áron: Suliláz

             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Bűbáj és kéjelgés

Sepsi László

Las brujas de Zugarramundi – spanyol, 2013. Rendezte: Álex de la Iglesia. Írta: Jorga Guericachevarría és Álex de la Iglesia. Kép: Kiko de la Rica. Zene: Joan Valent. Szereplők: Hugo Silva (José), Mario Casas (Antonio), Pepón Nieto (Calvo), Carolina Bang (Eva). Gyártó: La Ferme Productions. Forgalmazó:ADS Service. Feliratos. 104 perc.

A véletlenül felnyársalódott újságíró tragikus történetét visszafogott letisztultsággal elmesélő La chispa de la vida után Álex de la Iglésia a Bűbáj és kéjelgéssel visszakanyarodott korai filmjeinek és az Egy őrült szerelem balladájának stiláris és műfaji eklektikájához, ahol a középkori karneválok euforikus tébolya hozza közös nevezőre a globális tömegkultúrát és az európai tradíciókat. Az Alkonyattól pirkadatig mintájára pörgős heist-filmből vérbő horrorkomédiába átforduló legfrissebb munkája hasonló enciklopédikus igénnyel nyúl a boszorkány-tematikához, mint tette azt a 800 golyó a spagettiwesternnel vagy A fenevad napja a világvége-váró okkult rémfilmekkel.

Bűnöző hősei – és a velük utazó, ugyancsak a 800 golyót idéző kisfiú – egy bravúros rablás után akadnak össze egy csapat feminista banyával, akik a boszorkánypereiről hírhedt Zugarramurdiban (Salem baszkföldi megfelelője) gyűltek össze egy orgiasztikus pizsamapartira. A magánéleti nehézségekkel küszködő rablók és a férfigyűlölő némberhorda kiegyenlítetlen összecsapása éppúgy a nemek harcának kínálja fekete humorú zsánerolvasatát, mint tette azt néhány évvel korábban a dühkóros zombiasszonyokkal operáló Kutyaház, de míg a brit variációt főképp a sörszagú egysorosok és az ötletgazdag öldöklés tette emlékezetessé, Iglesia legfrissebb szürreális tombolását a míves kompozíciók és a spanyol történelemtől a Hullajóig terjedő gazdag referenciaháló emeli ki az egyszeri brutáliák tömegéből. A Bűbáj és kéjelgés nélkülözi ugyan az Egy őrült szerelem balladájának tragikus felhangjait, és így profán könnyedségében inkább A fenevad napjának örököse, cserébe viszont magával ragadó felszabadultsággal meríti meg az európai mesekincset – élen a Jancsi és Juliskával – a švankmajeri groteszk testváladékoktól fortyogó kondérjában.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/02 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11644