KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
   2006/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Bikácsy Gergely: Alida Valli (1921–2006)
• (X) : Katapult Szinopszis Pályázat

• Géczi Zoltán: Dialógusok az elektronikus lélekvándorlásról Stanislaw Lem
• N. N.: Lem-adaptációk
MÉDIA
• Mihancsik Zsófia: Arcművészet Beszélgetés Lengyel Lászlóval és Szilágyi Ákossal

• Jankovics Márton: Útlevél az újjászületéshez Személyiségcsere
• Hungler Tímea: Nem ér a nemem Transszexuális hős/nők
• N. N.: Transzszexuális és transzvesztita filmek
• Varró Attila: A kétség és a szörny Dr. Jekyll és Mr. Hulk
TITANIC
• Vágvölgyi B. András: Hullámtörések Titanic Fesztivál
• Beregi Tamás: A kárhozat partjain túl Lovecraft-adaptációk
• Hirsch Tibor: Másként mesélők A Titanic renegátjai

• Ádám Péter: Az elfojtás költője Marcel Carné
MULTIMÉDIA
• Forgách András: Egymásban Kurtág Judit: Videó-művek
• Scherter Judit: Az intelligens véletlen Monológ Kurtág Judittal
TELEVÍZÓ
• Reményi József Tamás: Aki énekelni is tud Magyar plazma
KRITIKA
• Barotányi Zoltán: Onnan, hol nőnek a pálmák Michael Winterbottom: Út Guantanamóba
• Muhi Klára: Médea öröksége Danis Tanovic: Pokol
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Mrs. Henderson bemutatja
• Vajda Judit: Utolsó napjaim
• Pápai Zsolt: Halálos szívdobbanás
• Varró Attila: Mission: Impossible 3.
• Vajda Judit: 4 évszak kis falumban
• Vörös Adél: A Da Vinci-kód
• Nevelős Zoltán: Kedves Wendy
• Köves Gábor: Anthony Zimmer
• Vincze Teréz: Huligánok
DVD
• Nevelős Zoltán: A spártai
• Kovács Marcell: Lelkek karneválja
• Pápai Zsolt: Bob és Carol és Ted és Alice
• Tosoki Gyula: Megszállott

             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Szerelem másképp

Kolozsi László

Legaturi Bolnavicioase – román, 2006. Rendezte: Tudor Giurgiu. Írta: Cecilia Stefanescu és Razvan Radulescu. Kép: Alexandru Sterian. Zene: Vlaicu Golcea. Szereplők: Ioana Barbu (Alex), Maria Popistasu (Kiki), Tudor Chirila (Sandu) Mircea Diaconu (Dragnea), Catalina Murgea (Benes). Gyártó: Libra Film. Forgalmazó: Új Budapest. Feliratos. 84 perc.

 

A Szerelem másképp - az eredeti cím is erre utal - a szerelem egy beteges alfajáról értekezik. Cecilia Stefanescu regényéből Tudor Giurgiu készített a díjakat beseprő román filmtermés javánál valamivel szerényebb, körülbelül a 4 hónap, 3 hét, 2 nap derekáig érő filmet. Ha máshonnan nem, Richard Wagner tetralógiájából tudhatjuk, hogy a testvérszerelemnek komolyak a következményei: a beteges vágy kéz a kézben jár a tragédiával; nyoma eltörölhetetlen, ha máshol nem, hát a génekben megmarad. A Wälsung-vér nem csak Thomas Mann-nál téma, de a film egyik (kényelmetlenül hamis) jelenetében emlegetett Chateaubriand-nál is. Mundruczó Kornél Deltája szintúgy rokona a román filmnek. De a legközvetlenebb – már-már vérfertőző - viszonyban Bertolucci Álmodozókjával van. Ezekre jobban hasonlít, mint a Lazarescu úr feledhetetlen haláláról szóló opusra.

A rendező és operatőre a román filmektől megszokott magas színvonalon festi le a román vidéket, a nagyvárosok, Bukarest pusztuló házait, a szigorú lakótömböket. A két fiatal színésznő természetes és őszinte játéka úgy illik a keserű miliőbe, ahogy a vidéki állatorvos háza elé a kovácsoltvas maradékból és beton székely kapuból ötvözött otromba idom – Giurgiu csak a lényeggel marad adós: nem derül ki, milyen tétje van a fővárosi lány és nővére (egy ismert román énekes, Tudor Chirila alakítja) bizarr kapcsolatának. A film moralizálása legalább olyan olcsó, mint a román konyak – ami egy vacsorán elő is kerül. Nem derül ki, a két lány szerelme miért és miben más, mint a testvéreké. Nem derül ki, Giurgiu felemet ujjal prédikálni akart-e – a város romlottságáról, a generációk közötti meg nem értésről –, vagy csak pasztellképet akart festeni a román életről. Az alakok mindenesetre kicsit elmosódottak. De az utcaképek, a lakások megrendítően hitelesek. Csupa ismerős táj. Vizes falak, osztott lakások, harmincéves bútorok. Nagyvárosi dugók. Minden szomorú…

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/07 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9421