KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
   2006/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Bikácsy Gergely: Alida Valli (1921–2006)
• (X) : Katapult Szinopszis Pályázat

• Géczi Zoltán: Dialógusok az elektronikus lélekvándorlásról Stanislaw Lem
• N. N.: Lem-adaptációk
MÉDIA
• Mihancsik Zsófia: Arcművészet Beszélgetés Lengyel Lászlóval és Szilágyi Ákossal

• Jankovics Márton: Útlevél az újjászületéshez Személyiségcsere
• Hungler Tímea: Nem ér a nemem Transszexuális hős/nők
• N. N.: Transzszexuális és transzvesztita filmek
• Varró Attila: A kétség és a szörny Dr. Jekyll és Mr. Hulk
TITANIC
• Vágvölgyi B. András: Hullámtörések Titanic Fesztivál
• Beregi Tamás: A kárhozat partjain túl Lovecraft-adaptációk
• Hirsch Tibor: Másként mesélők A Titanic renegátjai

• Ádám Péter: Az elfojtás költője Marcel Carné
MULTIMÉDIA
• Forgách András: Egymásban Kurtág Judit: Videó-művek
• Scherter Judit: Az intelligens véletlen Monológ Kurtág Judittal
TELEVÍZÓ
• Reményi József Tamás: Aki énekelni is tud Magyar plazma
KRITIKA
• Barotányi Zoltán: Onnan, hol nőnek a pálmák Michael Winterbottom: Út Guantanamóba
• Muhi Klára: Médea öröksége Danis Tanovic: Pokol
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Mrs. Henderson bemutatja
• Vajda Judit: Utolsó napjaim
• Pápai Zsolt: Halálos szívdobbanás
• Varró Attila: Mission: Impossible 3.
• Vajda Judit: 4 évszak kis falumban
• Vörös Adél: A Da Vinci-kód
• Nevelős Zoltán: Kedves Wendy
• Köves Gábor: Anthony Zimmer
• Vincze Teréz: Huligánok
DVD
• Nevelős Zoltán: A spártai
• Kovács Marcell: Lelkek karneválja
• Pápai Zsolt: Bob és Carol és Ted és Alice
• Tosoki Gyula: Megszállott

             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Bolondok aranya

Kárpáti György

Fools’s Gold – amerikai, 2008. Rendezte: Andy Tennant. Írta: John Claflin, Daniel Zelman, Andy Tennant. Kép: Don Burgess. Zene: George Fenton. Szereplők: Matthew McConaughey (Benjamin Finnegan), Kate Hudson (Tess Finnegan), Donald Sutherland (Nigel Honeycutt), Ewen Bremner (Alfonz). Gyártó: Warner Bros. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 113 perc.

 

Miközben napjainkban lankadatlanul tombol a CGI-kultusz, kézenfekvőnek tűnik, hogy Hollywood a nyolcvanas évek után ismét elveszett világok, eltűnt kincsek nyomába eredjen, s a fantázia 3D által rekonstruált világába kalauzoljon a bitek segítségével (A nemzet aranya, A Karib-tenger kalózai), megteremtve a kalandfilmek legújabb kori reneszánszát. Kár, hogy a Bolondok aranyában a kincskeresés csak ürügy a romanticizált szüzsében, másodlagos történés egy zátonyra futott házasság helyreállításában. A romantikus filmekre szakosodott Andy Tennant vállaltan a Hogyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alatt? receptjét újrahasznosítva dobta ismét vízbe a Kate HudsonMatthew McConaughey sikerpárost idei válság-románcában. Mint már oly sokszor, a film hősei ezúttal is úgy érzik, elszúrt házasságukra gyógyír lehet a kincskeresés, amely tevékenység kellő adrenalinnal és izgalommal jár, hogy a feszült helyzetben ismét egymásra találjanak.

A történet ezúttal egy 1715-ben, Fülöp spanyol király uralkodása idején a karibi térségben eltűnt hatalmas kincs keresése körül bonyolódik. A film a romantikus vígjátékok bejáratott cselekményvezetése szerint szerveződik, csakhogy lejárt szavatosságú kiszerelésben. Odavetett, kétdimenziós karakterek, kellemetlen ripacskodás, mondvacsinált konfliktusok: mindenféle drámaiság bántóan sematikus és banális, s az egész sokkal inkább emlékeztet valamiféle karibi búvár–jet-ski vakációra, semmint vérre, kincsre, házasságra menő küzdelemre. Nem érezni a tétet, mert lényegében nincsen, a kaland-aktus folyamatosan háttérbe szorul az üresjáratok miatt. A műfajok rosszul megválasztott arányának eredményeképp a film kalandnak nem elég kaland, romantikusnak nem elég romantikus, ellenben minden pillanatban kirívóan felszínes. Legalább a stáb jót vakációzott a Bahamákon és az ausztrál forgatási helyszíneken – de ez a nézőt aligha fogja vigasztalni.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/04 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9333