KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
   2006/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Bikácsy Gergely: Alida Valli (1921–2006)
• (X) : Katapult Szinopszis Pályázat

• Géczi Zoltán: Dialógusok az elektronikus lélekvándorlásról Stanislaw Lem
• N. N.: Lem-adaptációk
MÉDIA
• Mihancsik Zsófia: Arcművészet Beszélgetés Lengyel Lászlóval és Szilágyi Ákossal

• Jankovics Márton: Útlevél az újjászületéshez Személyiségcsere
• Hungler Tímea: Nem ér a nemem Transszexuális hős/nők
• N. N.: Transzszexuális és transzvesztita filmek
• Varró Attila: A kétség és a szörny Dr. Jekyll és Mr. Hulk
TITANIC
• Vágvölgyi B. András: Hullámtörések Titanic Fesztivál
• Beregi Tamás: A kárhozat partjain túl Lovecraft-adaptációk
• Hirsch Tibor: Másként mesélők A Titanic renegátjai

• Ádám Péter: Az elfojtás költője Marcel Carné
MULTIMÉDIA
• Forgách András: Egymásban Kurtág Judit: Videó-művek
• Scherter Judit: Az intelligens véletlen Monológ Kurtág Judittal
TELEVÍZÓ
• Reményi József Tamás: Aki énekelni is tud Magyar plazma
KRITIKA
• Barotányi Zoltán: Onnan, hol nőnek a pálmák Michael Winterbottom: Út Guantanamóba
• Muhi Klára: Médea öröksége Danis Tanovic: Pokol
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Mrs. Henderson bemutatja
• Vajda Judit: Utolsó napjaim
• Pápai Zsolt: Halálos szívdobbanás
• Varró Attila: Mission: Impossible 3.
• Vajda Judit: 4 évszak kis falumban
• Vörös Adél: A Da Vinci-kód
• Nevelős Zoltán: Kedves Wendy
• Köves Gábor: Anthony Zimmer
• Vincze Teréz: Huligánok
DVD
• Nevelős Zoltán: A spártai
• Kovács Marcell: Lelkek karneválja
• Pápai Zsolt: Bob és Carol és Ted és Alice
• Tosoki Gyula: Megszállott

             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Karla házasságai

Kapecz Zsuzsa

 

Egy bizonyos kor után –- állítólag – férjhez kell menni. Ez különösen ajánlatos, ha a feleségjelölt nem ragaszkodik túlságosan a családjához. Karla férjhez is megy, jó messzire a szülői háztól, vidékre. Házassága sikerül, kedvére való munkahelyet talál, nemsokára keresztelőre készülhet az ifjú pár – - minden rózsásnak tetszik. A gyerek születése napján azonban az apa szívrohamot kap, és Karla egyszerre lesz anya és özvegy. Pár év elteltével újra kimondja a „boldogító” igent, ezúttal egy kétszeresen elvált templomi orgonista oldalán. Ez a házasság azonban csak civakodásokat hoz, az időközben munkásnőből énekesnővé  átnevelt Karla éppannyira nem felel meg a férje által elképzelt „katolikus hit-ves”-ideálnak, mint amennyire az orgonista a „rendes férj”-sémának. Karla végül visszatér a vidéki házba, az üzembe, azaz: emlékeihez. Ezek után eltöprenghetünk: mi is a nagybetűs mondanivaló? Első megközelítésre talán az, hogy egy bohém művész nem pótolhat egy tisztes családapát, és hogy nem muszáj énekelnie annak, aki nem akar. Persze, lehetséges, hogy vígjátékot láttunk, hiszen az alkotók folyamatos erőfeszítéseket tesznek a képi humor megteremtéséért, és ez esetben esetleg másfajta megközelítést kell választanunk. A film végül is annyit mond a néző számára, hogy ha egy nő nem tud szakítani első férje emlékével, ne házasodjon még egyszer. így is van.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/03 49-50. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6651