KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
   2006/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Bikácsy Gergely: Alida Valli (1921–2006)
• (X) : Katapult Szinopszis Pályázat

• Géczi Zoltán: Dialógusok az elektronikus lélekvándorlásról Stanislaw Lem
• N. N.: Lem-adaptációk
MÉDIA
• Mihancsik Zsófia: Arcművészet Beszélgetés Lengyel Lászlóval és Szilágyi Ákossal

• Jankovics Márton: Útlevél az újjászületéshez Személyiségcsere
• Hungler Tímea: Nem ér a nemem Transszexuális hős/nők
• N. N.: Transzszexuális és transzvesztita filmek
• Varró Attila: A kétség és a szörny Dr. Jekyll és Mr. Hulk
TITANIC
• Vágvölgyi B. András: Hullámtörések Titanic Fesztivál
• Beregi Tamás: A kárhozat partjain túl Lovecraft-adaptációk
• Hirsch Tibor: Másként mesélők A Titanic renegátjai

• Ádám Péter: Az elfojtás költője Marcel Carné
MULTIMÉDIA
• Forgách András: Egymásban Kurtág Judit: Videó-művek
• Scherter Judit: Az intelligens véletlen Monológ Kurtág Judittal
TELEVÍZÓ
• Reményi József Tamás: Aki énekelni is tud Magyar plazma
KRITIKA
• Barotányi Zoltán: Onnan, hol nőnek a pálmák Michael Winterbottom: Út Guantanamóba
• Muhi Klára: Médea öröksége Danis Tanovic: Pokol
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Mrs. Henderson bemutatja
• Vajda Judit: Utolsó napjaim
• Pápai Zsolt: Halálos szívdobbanás
• Varró Attila: Mission: Impossible 3.
• Vajda Judit: 4 évszak kis falumban
• Vörös Adél: A Da Vinci-kód
• Nevelős Zoltán: Kedves Wendy
• Köves Gábor: Anthony Zimmer
• Vincze Teréz: Huligánok
DVD
• Nevelős Zoltán: A spártai
• Kovács Marcell: Lelkek karneválja
• Pápai Zsolt: Bob és Carol és Ted és Alice
• Tosoki Gyula: Megszállott

             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

22 Jump Street – A túlkoros osztag

Sepsi László

22 Jump Street – amerikai, 2014. Rendezte: Phil Lord és Christopher Miller. Írta: Michael Bacall, Jonah Hill és Rodney Rothman. Kép: Barry Peterson. Zene: Mark Mothersbaugh. Szereplők: Channing Tatum (Jenko), Jonah Hill (Schmidt), Ice Cube (Dickson), Jillian Bell (Mercedes). Gyártó: Columbia Pictures / MGM. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 112 perc.

 

Az újgenerációs buddy-komédiák (Pancser police, Két kopper) közül két éve a 21 Jump Streetnek sikerült valódi vérfrissítést hozni a műfajba. Míg társai megelégedtek azzal, hogy a nyolcvanas évek hagyományaival szemben nagymenő zsarupárosok helyett nagyravágyó veszteseket emeltek főhősszerepbe, a középiskolába visszaküldött zöldfülű jardok kalandjaiban – a lúzer-lét felmagasztalásán túl – ötletesen olvadtak össze a gimi- és rendőrvígjátékok alaptoposzai, a kicsapás/felfüggesztés rímpárjától a mindkét zsáner közegébe illeszkedő típusfigurák (agyas dagi, lassúeszű szépfiú) dinamikus duójáig. Az idei folytatás nem csupán képes megismételni mindazt, ami az előző részt sikeressé tette – kezdve a Hill-Tatum-páros közti elvitathatatlan kémiával –, de mindezt meglepően intelligens reflektáltsággal teszi. Miközben hőseinek ezúttal egy főiskola újfent dizájnerdrogokkal kísérletezgető diákjai közé kell beépülniük, a 22 Jump Street úgy képes virágnyelven a folytatásfilmek kihívásairól beszélni – kitérve a nagyobb költségvetés, illetve az ismételjünk-vagy-változtassunk örök dilemmáira –, hogy eközben elkerüli a Sikoly-szériával divatba hozott, leplezetlenül a filmszövegbe illesztett műfajelméleti traktákat.

A rendezőpáros ugyan megtalálja az első rész jellegzetes motívumainak helyét a főiskolai közegben is (színjátszókör helyett slam poetry társaság, kémikus nerd-ök helyett focicsapat), és a film gonosztevői újfent kissé súlytalanok, a 22 Jump Street eközben bőséggel csihol extra feszültséget és humorforrásokat a sequel-logika állandó idézőjelezésével. A harmadik epizód árnyékában Phil Lord és Christopher Miller rendezők szolgai önkannibalizmus helyett felszabadultan játszanak a nézői elvárásokkal, ezzel a nyári szezon talán legokosabb vígjátékát küldve a mozivásznakra.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/08 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11752