KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
   2006/május
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
MAGYAR MŰHELY
• Koltai Tamás: Film, színház, valóság Halász Péter
• Jancsó Miklós: Nix
• Grunwalsky Ferenc: A szem nem alhat A látás egyeteme

• Bikácsy Gergely: Földim Rossellini emlékére
KÉPREGÉNY
• Géczi Zoltán: Diktatúra és divatja Disztópiák évszázada
• Kovács Marcell: A rossz álarcában V mint vérbosszú
• Varró Attila: Át a labirintuson Tükörálarc

• Beregi Tamás: Atlantisz túl mélyen van Elsüllyedt civilizációk
FESZTIVÁL
• Kubiszyn Viktor: Alvó medvék álmai Berlin

• Csillag Márton: Négy fickót három golyóval Mi újság, Tiger Lily?
• Takács Ferenc: A csillagok teniszlabdái Meccslabda
MULTIMÉDIA
• Bori Erzsébet: Kétszer lépni egy folyóba Dunai exodus: film és kiállítás
• Strommer Nóra: Digitális varázstükrök Interaktív média
• Reményi József Tamás: Nem bámulni nem lehet Magyar plazma
KRITIKA
• Dániel Ferenc: Bábeli panelek Lazarescu úr halála
• Vincze Teréz: Egy másik sziget Az íj
• Varró Attila: Szavatossági idő A vadság napjai
• Hungler Tímea: Párizsi skizó Caché
• Reményi József Tamás: Fűtő nélkül A halál kilovagolt Perzsiából
KÖNYV
• Kelecsényi László: Lexikon-lakás Magyar Filmlexikon
LÁTTUK MÉG
• Kolozsi László: Lemming
• Hungler Tímea: Transamerica
• Ardai Zoltán: A bajusz
• Wostry Ferenc: A sziklák szeme
• Köves Gábor: Maradj!
• Dercsényi Dávid: Bab’ Aziz
• Hámori Dániel: Soha ne mondd, hogy soha
• Géczi Zoltán: Hét kard

             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Túl szexi lány

Kovács Kata

I Feel Pretty – amerikai, 2018. Rendezte és írta: Abby Kohn és Marc Silverstein. Kép: Florian Ballhaus. Zene: Michael Andrews. Szereplők: Amy Schumer (Renee), Michelle Williams (Avery), Tom Hopper (Grant), Rory Scovel (Ethan), Emily Ratajkowski (Mallory). Gyártó: Huayi Brothers Pictures / Voltage Pictures / Wonderland. Forgalmazó: Big Bang Media. Szinkronizált. 110 perc.

 

A Nem kellesz eléggét, a Hogyan legyünk szinglik?-et és A bambanőt jegyző írópáros (Abby KohnMarc Silverstein) első rendezését az amerikai stand-up szupersztár Amy Schumer neve fémjelzi, és mint ahogyan a korábbi filmjeik, ez is azt a kérdést járja körül, hogyan legyünk sikeresek egy végtelenül felületes, ám farkastörvények uralta világban, ha magunk a felület terén jócskán alulteljesítünk. A modell-alkattól jócskán távol eső Renee egy kozmetikai nagyvállalat eldugott kis egérlyukában gályázik, vágya pedig, hogy elég csinos legyen a cég központi irodájának recepciós posztjához. A film be is idézi az átváltozás-tematika terén elődnek számító Segítség, felnőttem!-et, majd egy fitneszbalesetet követően Renee egy bombázót pillant meg a tükörben, a bökkenő csupán az, hogy a környezete továbbra is ugyanazt látja belőle, amit eddig.

Mivel az M-es méret nem a rondaság szinonimája, Drew Barrymore, Ginnifer Goodwin és Kate Winslet után Schumernek sem sikerül elhitetnie velünk, hogy olyan csúnya lenne, amitől még egy csecsemő is sírva fakad – az utóbbi években ez talán csak Rebel Wilsonnak sikerült – és arra sem kapunk indoklást, hogy egy értelmes és szellemes nő miért éppen egy bugyuta világ elvárásainak akar megfelelni. A film állítása szerint még a kegyetlen divatiparban sem nagyon kell más az érvényesüléshez, mint feneketlen magabiztosság és hatalmas nagy száj, Renee ugyanis hamarosan meghódítja a sótlan cégvezetőt (Michelle Williams egyetlen lapos poénra épülő alakítása nagyon messze kullog Az ördög Pradát visel Meryl Streep-je mögött), valamint egy szókimondó performansszal az egész szakmát. Mivel a filmbeli felületes divatvilág Hollywood reflexiója, értjük, hogy Schumer – aki egyébként kiváló színésznő – miért beszél benne annyira tiszta szívből. Kár, hogy a korántsem újkeletű üzenetet csupán harsány közhelyek és lapos poénok közvetítik, így a Túl szexi lány sem Schumer színészi pályáján, sem a rendezőpáros munkásságában nem hoz áttörést.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/08 61-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13781