KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
   2006/május
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
MAGYAR MŰHELY
• Koltai Tamás: Film, színház, valóság Halász Péter
• Jancsó Miklós: Nix
• Grunwalsky Ferenc: A szem nem alhat A látás egyeteme

• Bikácsy Gergely: Földim Rossellini emlékére
KÉPREGÉNY
• Géczi Zoltán: Diktatúra és divatja Disztópiák évszázada
• Kovács Marcell: A rossz álarcában V mint vérbosszú
• Varró Attila: Át a labirintuson Tükörálarc

• Beregi Tamás: Atlantisz túl mélyen van Elsüllyedt civilizációk
FESZTIVÁL
• Kubiszyn Viktor: Alvó medvék álmai Berlin

• Csillag Márton: Négy fickót három golyóval Mi újság, Tiger Lily?
• Takács Ferenc: A csillagok teniszlabdái Meccslabda
MULTIMÉDIA
• Bori Erzsébet: Kétszer lépni egy folyóba Dunai exodus: film és kiállítás
• Strommer Nóra: Digitális varázstükrök Interaktív média
• Reményi József Tamás: Nem bámulni nem lehet Magyar plazma
KRITIKA
• Dániel Ferenc: Bábeli panelek Lazarescu úr halála
• Vincze Teréz: Egy másik sziget Az íj
• Varró Attila: Szavatossági idő A vadság napjai
• Hungler Tímea: Párizsi skizó Caché
• Reményi József Tamás: Fűtő nélkül A halál kilovagolt Perzsiából
KÖNYV
• Kelecsényi László: Lexikon-lakás Magyar Filmlexikon
LÁTTUK MÉG
• Kolozsi László: Lemming
• Hungler Tímea: Transamerica
• Ardai Zoltán: A bajusz
• Wostry Ferenc: A sziklák szeme
• Köves Gábor: Maradj!
• Dercsényi Dávid: Bab’ Aziz
• Hámori Dániel: Soha ne mondd, hogy soha
• Géczi Zoltán: Hét kard

             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Muppetek

Tüske Zsuzsanna

Muppets – amerikai, 2011. Rendezte: James Bobin. Írta: Jason Segel és Nicholas Stoller. Kép: Don Burgess. Zene: Christophe Beck. Szereplők: Jason Segel (Gary), Amy Adams (Mary), Chris Cooper (Richman), Rashida Jones (Veronica). Gyártó: Mandeville Films / Walt Disney Pictures. Forgalmazó: Szinkronizált. 103 perc. 

Az elmúlt nyolcvan év során sok mindenki fia borja megfordult már Walt Disney csillagporos kastélyában: a vendéglistáról az illusztris plüsstestűek sem maradhattak le, különösen, ha olyan legendás múltú bábsztárokról van szó, mint a Muppet-show társulata. Breki, Topi, Miss Röfi és társaik az elmúlt húsz évben többször is eleget tettek a meghívásnak – 2011-ben pedig már karácsonyi apropó sem kellett hozzá, elég volt egy közelmúltbeli mérsékelt Disney-siker, amely adta magát a muppetosításra a mostanság főleg újrahasznosításokból gazdálkodó mikiegér-gyárban.

A Blues Brothers-féle bandaegyesítő dzsemborikat követő történet hősének, Walternek majdnem tökéletes az élete: boldog családban él, szerető bátyjával, Gary-vel, ám sajnos – bábkülseje miatt – egyetlen barátja sem akad. Egy nap tévénézés közben végre hasonszőrűekre talál: ahogy megpillantja a Muppet-show szereplőit, elkötelezett rajongóvá válik, majd hamarosan, egy Gary-vel tett hollywoodi kirándulás során szembesülhet is az imádott Brekivel – valamint a szomorú ténnyel, hogy egy olajra éhes, gonosz milliomos porrá zúzná a nagy múltú Muppet Stúdiót. Egyetlen esélyük összeszedni a régi csapatot egy életmentő show erejéig, ami azonban korántsem egyszerű dolog, így aztán a tarka banda tagjai hamarosan fontos döntések elé kerülnek.

A Muppetek klasszikus minták alapján épül fel verbuválós zenés filmmé, amiben nincs is semmi kivetnivaló – a Disney Királyság udvartartása azonban nem sok energiát pazarolt a meseszövésre, inkább egy saját gyártású készáru, a 2002-es A házimaci cselekményvázán cserélte a medvebőrt színes szőrkavalkádra. Az önplagizálás szerencsére nem tompítja a show fényeit: a klasszikus Muppet-adások parodisztikus hangvételének és bájos humorának megőrzése, a különböző „anyagú” karakterek közti ügyes párhuzamok megteremtése és a régi mag friss báb- és élőszereplőkkel való kiegészítése (élen a Disney hercegnő-modort kiválóan hozó Amy Adams-szel) az alkotókat végül megóvta a műfaji rovótól.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/02 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10978