KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
   2006/április
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
• N. N.: Képtávíró
• N. N.: A 37. Magyar Filmszemle díjai
FILMSZEMLE
• Schubert Gusztáv: Hullámzó Balaton Játékfilmek
• Forgách András: Személyes kozmoszok Halász, Szemző, Szaladják – háromkirályok
• Vaskó Péter: Honderű Új filmvígjátékok
• Hirsch Tibor: Más a mese Kisjátékfilmek
• Báron György: Feltételes megállók, végállomások Dokumentumfilmek

• Lengyel László: Pókok és legyek Szabó István: Rokonok
• Gelencsér Gábor: Szegény barbárok Móricz-filmek
• Takács Ferenc: Szerelem és pénz Jane Austen-adaptációk
• Darab Ágnes Zsuzsa: Amikor kilóg az asztalláb Nevelőnők a filmvásznon
• Varró Attila: Fúriák az angolparkban A brit horror és a nők
• Köves Gábor: A változatosság kedvéért Ang Lee-portré
• Hahner Péter: A hőskor után Ang Lee: Túl a barátságon
• Molnár Gál Péter: Bolond világ A Marx fivérek
• N. N.: A Marx fivérek filmjei
MÉDIA
• Vízer Balázs: Póz, csajok, satöbbi A videoklip mesterei
• Reményi József Tamás: Hattyú és klitorisz Tévékritika
KRITIKA
• Dániel Ferenc: Az író mint társtettes Bennett Miller: Capote
• Stőhr Lóránt: A bírálás édes gyönyöre Bacsó Péter: De kik azok a Lumnitzer nővérek?
• Pápai Zsolt: Zsák a foltját Benoit Delépine – Gustave de Kervern: Aaltra
• Muhi Klára: Régi idők orosz focija Ifj. Alekszej German: Nagypályások – Garpastum
• Kriston László: „Amikor az ember még misztérium volt” Beszélgetés ifj. Alekszej Germannal
KÖNYV
• Palotai János: A pillanat embere Friedmann Endre albumai
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: Az időjós
• Vincze Teréz: Mária Magdolna
• Horeczky Krisztina: A szavak titkos élete
• Mátyás Péter: A leggyorsabb indián
• Vízer Balázs: A belső ember
• Köves Gábor: Casanova
• Vízer Balázs: Pénz beszél
• Wostry Ferenc: Motel
• Horeczky Krisztina: Befejezetlen élet
• Kárpáti György: Rózsaszín párduc

             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Sivatagi cápák

Mátyás Péter

 

A Sivatagi cápák cselekménye 1991 márciusában, az Öböl-háború végén kezdődik. Négy amerikai katona egy iraki hadifogolynál talált térkép segítségével nekivág a sivatagnak, hogy felkutassa a titkos bunkerban őrzött, kuvaitiaktól elrabolt aranyrudakat. Útjuk során szembesülnek a háború okozta pusztítással, a Szaddam Husszein vezette vérengző hadsereg brutalitásával. A mindenre elszánt vagányokból az élmények hatására a közösségért felelősséget vállaló emberek lesznek. Küldetéstudatuk kettős: meg akarják váltani az ártatlan polgári lakosságot szenvedéseitől, önmagukat pedig rosszabbik, önző és pénzhajhászó énjüktől. Bibliai allúzióink lehetnek, melyeket a film eredeti címe (Háromkirályok) is alátámaszthat. Valójában az egész nem több egy Indiana Jones-történetnél, ami azonban nélkülözi Spielberg könnyedségét és eleganciáját. Helyette unalmas erkölcsi prédikációkkal és közhelyekbe fulladó filozofálgatásokkal terhelik a nézőt. Az a jelenet pedig, amelyben a fogoly amerikai katona könnyes szemmel emlékezik otthon maradt feleségére és gyermekére, mialatt megkínzója, a családja elvesztése miatt szadistává lett arab elégtételt vesz sérelmeiért – gondolatilag és érzelmileg is egyaránt visszataszító.

A filmet az amerikai bemutató után a kritikusok a MASH-hez és A 22-es csapdájához hasonlították. A nyilvánvaló reminiszcenciákon túl, mint a szenzációra éhes televíziós stáb felbukkanása (Apokalipszis, most) vagy az életformát meghatározó értékek hangsúlyozása (MASH), az összehasonlítás sajnos nem állja ki a próbát. Igaz, a legjobb pillanatokat most is a fenti művekre jellemző irónia távolságteremtő ereje adja. Az első kockákon a védtelen irakit leterítő, ujjongó harcos vagy a fogságba esésének koordinátáit mobiltelefonon megadó férfi szerepeltetése egy egészségesebb szellemiség lehetőségét jelenthetnék. Ám a vásznat gyorsan beteríti a sivatagi szélben lobogó csillagos-sávos zászló látványa, a sematikus ellenségkép árnyékában büszkén kidomboríthatjuk patriotizmustól dagadó mellkasunkat, miközben hőseink átvezetik kiválasztott népüket az Ígéret földjére. Akiknek még nem homályosult el a tekintete, azok joggal kérdezhetik: ha Irakban készülne egy ilyen színvonalú háborús propagandafilm, azt hány Multiplex játszaná?


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2000/02 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2844