KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
   2006/április
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
• N. N.: Képtávíró
• N. N.: A 37. Magyar Filmszemle díjai
FILMSZEMLE
• Schubert Gusztáv: Hullámzó Balaton Játékfilmek
• Forgách András: Személyes kozmoszok Halász, Szemző, Szaladják – háromkirályok
• Vaskó Péter: Honderű Új filmvígjátékok
• Hirsch Tibor: Más a mese Kisjátékfilmek
• Báron György: Feltételes megállók, végállomások Dokumentumfilmek

• Lengyel László: Pókok és legyek Szabó István: Rokonok
• Gelencsér Gábor: Szegény barbárok Móricz-filmek
• Takács Ferenc: Szerelem és pénz Jane Austen-adaptációk
• Darab Ágnes Zsuzsa: Amikor kilóg az asztalláb Nevelőnők a filmvásznon
• Varró Attila: Fúriák az angolparkban A brit horror és a nők
• Köves Gábor: A változatosság kedvéért Ang Lee-portré
• Hahner Péter: A hőskor után Ang Lee: Túl a barátságon
• Molnár Gál Péter: Bolond világ A Marx fivérek
• N. N.: A Marx fivérek filmjei
MÉDIA
• Vízer Balázs: Póz, csajok, satöbbi A videoklip mesterei
• Reményi József Tamás: Hattyú és klitorisz Tévékritika
KRITIKA
• Dániel Ferenc: Az író mint társtettes Bennett Miller: Capote
• Stőhr Lóránt: A bírálás édes gyönyöre Bacsó Péter: De kik azok a Lumnitzer nővérek?
• Pápai Zsolt: Zsák a foltját Benoit Delépine – Gustave de Kervern: Aaltra
• Muhi Klára: Régi idők orosz focija Ifj. Alekszej German: Nagypályások – Garpastum
• Kriston László: „Amikor az ember még misztérium volt” Beszélgetés ifj. Alekszej Germannal
KÖNYV
• Palotai János: A pillanat embere Friedmann Endre albumai
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: Az időjós
• Vincze Teréz: Mária Magdolna
• Horeczky Krisztina: A szavak titkos élete
• Mátyás Péter: A leggyorsabb indián
• Vízer Balázs: A belső ember
• Köves Gábor: Casanova
• Vízer Balázs: Pénz beszél
• Wostry Ferenc: Motel
• Horeczky Krisztina: Befejezetlen élet
• Kárpáti György: Rózsaszín párduc

             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Csandra szekere

Gelencsér Gábor

Magyar, 2016. Rendezte: Vitézy László. Szereplők: Adorjáni Bálint, Székely B. Miklós, Reviczky Gábor. Forgalmazó: Megafilm. 93 perc.

 

Immár egy évtizede készíti állandó csapatával (Kálomista Gábor producer, Sz. Szabó István forgatókönyvíró, Markert Károly és Pap Ferenc operatőr, Csillag Manó vágó) és visszatérő színészeivel (így a Csandra szekerében is főszerepet alakító Adorjáni Bálinttal) a legtöbbször klasszikusok művei nyomán a Magyar Média Mecenatúra támogatásával forgatott tévéfilmjeit Vitézy László. A vállaltan a szélesebb közönségnek szóló, a művészi önkifejezést a kulturális ismeretterjesztésnek alárendelő munkák sorából kirajzolódik azért valamiféle szerzői gondolat. A történetek többsége népi-paraszti környezetben játszódik; gyakran több irodalmi művet kapcsol össze, így epizodikus szerkezetet ölt; szívesen idézi fel a kommunista diktatúra éveit. Formailag pedig – nyilván a szélesebb közönség megszólítása érdekében – visszatérő elem a narrátor alkalmazása.

A Csandra szekere mindezen ismérveket felsorakoztatja. A film Lakatos Menyhért három elbeszélése, a Füstös képek, az Akik élni akartak és a címadó Csandra szekere alapján készült. A történet falusi roma környezetben játszódik 1962-ben, s az egyik konfliktus a téglaégető vállalkozásba kezdő romák és az azt lenyúló helyi téesz között bontakozik ki. Ezt a történetet is többszörös narrátor keretezi: még a harmincas években kezdi el mesélni beteg unokájának a nagymama, majd a hatvanas években a főhős apja foglalja össze időről-időre az eseményeket, miközben ő maga is szereplője a történetnek. Fia, az egymásba öltött elbeszélések közös főhőse, az író alteregó figurája, a tanítóvá lett és magyar lánnyal házasuló fiatalember, akit mégis visszahúz közössége: előbb egy halottsiratáson vesz részt, ahol elcsábítja vonzó nővé serdült egykori tanítványa, majd részben önös érdekből, mivel felesége unszolására téglaházat szeretne építeni, ráveszi a telep lakóit, elevenítsék fel korábban űzött mesterségüket. A vállalkozás sikeres – annyira, hogy ezt a helyi politika már nem tűrheti. Minden marad a régiben…

A roma népszokások bemutatása, egy roma értelmiségi lelki küzdelme, meghasonlása, a Kádár-korszak képmutató hatalmi politikája – mindezek önmagukban fontos témák, érdemesek a népszerűsítésre. Az sem tűnik rossz megoldásnak, hogy a hiteles helyszínen, s néhány amatőrszereplőn kívül jórészt profi színészek keltik életre a karaktereket. S a narrátor sem csak a cselekmény megértését segíti, hanem egyúttal az író ízes mondatait közvetlenül is meg tudja szólaltatni. A mediális közeg és az alkotói szándék sem menti azonban a történetfűzés dramaturgiai következetlenségeit, az illusztratív lélekrajzot, a sztereotip karakterábrázolást, a folklórtól a melodrámán át a politikai tantörténetig ívelő igen eltérő szólamok szervetlen keveredését.

A hetvenes–nyolcvanas évek nevezetes televíziós műsora volt az egy-egy irodalmi művet népszerűsítő Nyitott könyv. Vitézy vállalkozásának ennyi érdeme lehet – már ha e filmek nyomán azok a bizonyos könyvek valóban kinyílnak…

Extrák: Nincsenek.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/06 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14130