KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
   2006/április
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
• N. N.: Képtávíró
• N. N.: A 37. Magyar Filmszemle díjai
FILMSZEMLE
• Schubert Gusztáv: Hullámzó Balaton Játékfilmek
• Forgách András: Személyes kozmoszok Halász, Szemző, Szaladják – háromkirályok
• Vaskó Péter: Honderű Új filmvígjátékok
• Hirsch Tibor: Más a mese Kisjátékfilmek
• Báron György: Feltételes megállók, végállomások Dokumentumfilmek

• Lengyel László: Pókok és legyek Szabó István: Rokonok
• Gelencsér Gábor: Szegény barbárok Móricz-filmek
• Takács Ferenc: Szerelem és pénz Jane Austen-adaptációk
• Darab Ágnes Zsuzsa: Amikor kilóg az asztalláb Nevelőnők a filmvásznon
• Varró Attila: Fúriák az angolparkban A brit horror és a nők
• Köves Gábor: A változatosság kedvéért Ang Lee-portré
• Hahner Péter: A hőskor után Ang Lee: Túl a barátságon
• Molnár Gál Péter: Bolond világ A Marx fivérek
• N. N.: A Marx fivérek filmjei
MÉDIA
• Vízer Balázs: Póz, csajok, satöbbi A videoklip mesterei
• Reményi József Tamás: Hattyú és klitorisz Tévékritika
KRITIKA
• Dániel Ferenc: Az író mint társtettes Bennett Miller: Capote
• Stőhr Lóránt: A bírálás édes gyönyöre Bacsó Péter: De kik azok a Lumnitzer nővérek?
• Pápai Zsolt: Zsák a foltját Benoit Delépine – Gustave de Kervern: Aaltra
• Muhi Klára: Régi idők orosz focija Ifj. Alekszej German: Nagypályások – Garpastum
• Kriston László: „Amikor az ember még misztérium volt” Beszélgetés ifj. Alekszej Germannal
KÖNYV
• Palotai János: A pillanat embere Friedmann Endre albumai
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: Az időjós
• Vincze Teréz: Mária Magdolna
• Horeczky Krisztina: A szavak titkos élete
• Mátyás Péter: A leggyorsabb indián
• Vízer Balázs: A belső ember
• Köves Gábor: Casanova
• Vízer Balázs: Pénz beszél
• Wostry Ferenc: Motel
• Horeczky Krisztina: Befejezetlen élet
• Kárpáti György: Rózsaszín párduc

             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Salamon király kalandjai

Kovács Kata

The Legend of King Solomon – magyar-izraeli, 2017. Rendezte: Albert Hanan Kaminski. Írta: Böszörményi Gyula és Albert Hanan Kaminski. Zene: Ady Cohen. Gyártó: Eden Productions / Cinemaon. Forgalmazó: Vertigo Média Kft. Szinkronizált. 80 perc.

A Berg Judit nagysikerű történetéből készült Lengemesék után idén kerül a mozikba Pálfi Zsolt animációs rendező másik munkája, az izraeli-magyar koprodukcióban készült Salamon király is, ugyan itt az alkotó (és vele a magyar Cinemon stúdió) nem az egész produkcióért, hanem kizárólag az animációs rendezésért felelt, és maga a történet is inkább a közel-keleti közönség szívéhez áll közel, mint a hazaiéhoz. Az iskolás korosztálynak szóló, hagyományos rajzanimáció alkalmazásával készült történet Salamon ifjúkorából uralkodóvá érésének kalandjait és a párválasztását (megrendezett vs. szerelmi házasság) meséli el. A történetbeli próbatétel ugyanakkor az apák bűneivel való leszámolásról is szól, és ez talán a legnagyobb ereje: az ifjú trónörökös ellenfele Edóm utolsó királyának fia, aki Salamon apja, Dávid bűnéért, Edóm lerombolásáért esküdött bosszút.

Mi sem áll azonban távolabb a Salamon királytól, mint a bibliai történetek komorsága, habár a legnagyobb gyengéje épp az, hogy a könnyedséget nagyon gyenge („a róka rókázik”) humorral fűszerezi. A film részben maga is az ifjú Salamonhoz illően éretlen, és a jellegtelenség csapdájába esik: a 700 millió forintos költségvetés nem volt elég a műfajához illően grandiózus, nagyköltségvetésű animációs filmre, a látványvilága pedig nem elég egységes és kidolgozott, főképp pedig nem egyedi ahhoz, hogy művészi igényessége miatt keltsen feltűnést. Ugyanakkor a Böszörményi Gyula nevét dicsérő forgatókönyv nagyon is fordulatos, jó értelemben tanulságos, karakterei kidolgozottak és szerethetőek, a fiatal Salamon figuráját pedig sok játékossággal ragadja meg.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/11 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13453