KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
   2006/április
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
• N. N.: Képtávíró
• N. N.: A 37. Magyar Filmszemle díjai
FILMSZEMLE
• Schubert Gusztáv: Hullámzó Balaton Játékfilmek
• Forgách András: Személyes kozmoszok Halász, Szemző, Szaladják – háromkirályok
• Vaskó Péter: Honderű Új filmvígjátékok
• Hirsch Tibor: Más a mese Kisjátékfilmek
• Báron György: Feltételes megállók, végállomások Dokumentumfilmek

• Lengyel László: Pókok és legyek Szabó István: Rokonok
• Gelencsér Gábor: Szegény barbárok Móricz-filmek
• Takács Ferenc: Szerelem és pénz Jane Austen-adaptációk
• Darab Ágnes Zsuzsa: Amikor kilóg az asztalláb Nevelőnők a filmvásznon
• Varró Attila: Fúriák az angolparkban A brit horror és a nők
• Köves Gábor: A változatosság kedvéért Ang Lee-portré
• Hahner Péter: A hőskor után Ang Lee: Túl a barátságon
• Molnár Gál Péter: Bolond világ A Marx fivérek
• N. N.: A Marx fivérek filmjei
MÉDIA
• Vízer Balázs: Póz, csajok, satöbbi A videoklip mesterei
• Reményi József Tamás: Hattyú és klitorisz Tévékritika
KRITIKA
• Dániel Ferenc: Az író mint társtettes Bennett Miller: Capote
• Stőhr Lóránt: A bírálás édes gyönyöre Bacsó Péter: De kik azok a Lumnitzer nővérek?
• Pápai Zsolt: Zsák a foltját Benoit Delépine – Gustave de Kervern: Aaltra
• Muhi Klára: Régi idők orosz focija Ifj. Alekszej German: Nagypályások – Garpastum
• Kriston László: „Amikor az ember még misztérium volt” Beszélgetés ifj. Alekszej Germannal
KÖNYV
• Palotai János: A pillanat embere Friedmann Endre albumai
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: Az időjós
• Vincze Teréz: Mária Magdolna
• Horeczky Krisztina: A szavak titkos élete
• Mátyás Péter: A leggyorsabb indián
• Vízer Balázs: A belső ember
• Köves Gábor: Casanova
• Vízer Balázs: Pénz beszél
• Wostry Ferenc: Motel
• Horeczky Krisztina: Befejezetlen élet
• Kárpáti György: Rózsaszín párduc

             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Minden, minden

Pethő Réka

Everything, Everything – amerikai, 2017. Rendezte: Stella Meghie. Írta: Nicola Yoon regényéből J. Mills Goodloe. Kép: Igor Jadue-Lillo. Zene: Ludwig Göransson. Szereplők: Amandla Stenberg (Maddy), Nick Robinson (Olly), Anika Noni Rose (Pauline), Ana de la Reguera (Carla). Gyártó: Alloy Entertainment. Forgalmazó: Forum Hungary. Szinkronizált. 96 perc.

 

A „súlyosan beteg tini szerelmes lesz” egyre duzzadó hullámát lovagolja meg a Nicola Yoon bestseller regénye alapján készült Minden, minden, ám félúton inkább kiszáll belőle, és más vizekre evez. A történet szerint a 18 éves Maddy olyan betegségben szenved, amely miatt allergiás a világon szinte mindenre, ezért csak úgy maradhat életben, ha az otthonában sterilizált közeget teremtenek, amelyet sosem hagyhat el. Ám a szomszédba beköltözik Olly, a problémás családban élő kamaszfiú, akivel chatelni kezdenek, majd annak rendje szerint egymásba is szeretnek: így Maddy számára az élet, amelyben eddig létezett, többé nem lehet kielégítő.

A végtelenül középszerű, ám tisztességesen olvasmányos alapregénynek hű adaptációja lett Stella Meghie filmje, nem próbál semmi mást tenni azon kívül, hogy eseményről eseményre visszamondja a cselekményt. Ha a második filmes rendezőnőt valami motiválta, akkor az az lehetett, hogy ne legyen túl szirupos a kezei közül kikerülő alkotás. Ennek eredményeképpen a katartikus, döntő pillanatok is teljesen érzelemmentesen hagyják a nézőt, megalapozatlanok és kidolgozatlanok: amikor például Maddy az életét kockáztatva kiront a házból, mert Olly összetűzésbe kerül az apjával, értetlenül állunk a dráma előtt.

Az óvatoskodó és visszafogott film legnagyobb hibája, hogy a tini célközönség lelki épségének védelmében egyetlen olyan probléma felvázolásába sem áll bele, amelyekre megoldást kínálva talán segítséget nyújthatna egy hasonló helyzetben élő kamasznak: a családját verbálisan és fizikailag is bántalmazó apa, vagy a pszichésen súlyosan sérült anya mindössze elmaszatolva kerülnek át a filmbe. A Minden, minden így nem más, mint megkövesedett külső burok, melyből a belső tartalom rég eliszkolt.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/08 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13320