KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
   2006/március
• Forgách András: Ketten egyedül Jim Jarmusch
• Hahner Péter: Az idegen belovagol a városba… Anthony Mann westernjei
• Kovács Marcell: Mélysötét Mann noir
• Csanádi Péter: Keserű kékség Nicolas Roeg
• Pápai Zsolt: Ne nézz vissza! Kísért a jövő
• Géczi Zoltán: Bangkok szellemei Thai mozi
• Nánay Bence: A gyík és a tigris Thai art
• Kriston László: Kémvilágpolgár Le Carré-filmek
• Nevelős Zoltán: Keleten a helyzet Sziriána
• Báron György: A bosszú ügynökei München
• Trosin Alekszandr: A mi Bulgakovunk A Mester és Margarita
MÉDIA
• Schreiber András: NAVA a nap alatt Beszélgetés Kovács Adrás Bálinttal
• Reményi József Tamás: Ember az állatban Monty Python Tudományegyetem

• Mersich Gábor: Brutális trip Odegnál Róbert: Rév – A hívó
• Teszár Dávid: Posztapokalipszis most Akira
• Kemény György: Cuculus canorus
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Vigaszág-bog Fehér tenyér
• Csillag Márton: Bleifrei Kútfejek
• Barotányi Zoltán: Májbaj, Lali pap Üvegtigris 2.
LÁTTUK MÉG
• Csillag Márton: Tibor vagyok, de hódítani akarok
• Kárpáti György: Egy gésa emlékiratai
• Köves Gábor: Bizonyítás
• Nevelős Zoltán: Aura

             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Hulk

Kovács Marcell

 

Bruce Banner, a fiatal nukleáris kutató ahelyett, hogy se szó, se beszéd vicsorgó zöld pankrátorrá változna, majd porrá zúzná, amit csak lehet, sanyarú szerelmi életén és rég elfeledett gyermekkori sérelmeken rágódik búbánatos ábrázattal. Műfajtörténeti a pillanat: a lázasan termelő képregényfeldolgozó iparban a mennyiség végre minőségbe csapott át, megszületett a gondolkodó ember szuperhős-mozija, a képregény-művészfilm.

Nem a derült égből érkezett, a Sebezhetetlen hasonlóan nemes célkitűzéssel egészen messzire jutott. Shyamalan filmje szabad műfajértelmezés volt a képregények emberfeletti hőseinek szürke hétköznapjairól, az aprólékos jellemrajzok és a hiteles konfliktus-ábrázolás igénye ennélfogva kevésbé lepett meg. Hulk viszont védjeggyel ellátott Marvel-figura, akinek rajzolt kalandjai során a látványos rombolást minden epizódra szavatolja a kiadó. Erre épített a mókás tévésorozat is húsz évvel ezelőtt, a grimaszbajnok Lou Ferringo dühöngései jelentették a filmek első számú vonzerejét. Ang Lee alaposan átírt Hulkjában már a családi problémáké a főszerep. Az apák vétkeiért bűnhődő fiúk és lányok a múltjukkal viaskodnak, a vérségi átok a legfőbb ellenségük, és hiába az osztott vászon képregényoldalakat idéző tagolása, a szövegbuborékok után kiáltó beállítások, hosszú és hatástalan bergmani pszichodráma a végeredmény. A sajátos értelmezés azután a szentségtörésig jut, amikor az antik tragédiába illő monológok szünetében végre felbukkan a boxergatyás romboló, és megkergült Pókember módjára szökdécsel, majd olyan tompa szomorúsággal néz, akár egy Shrek-jelmezbe bujtatott Mel Gibson.

A Stan Lee-féle Hulk Dr. Jekyll és a farkasemberré változó Larry Talbot sorstársa, történetének tragikumát a pusztító dühkitörésekkel szembeni kínzó tehetetlensége és az állandó lelkiismeretfurdalás adja. A folytatásban talán majd ebből is láthatunk valamit. Csak nehogy Amos Kollek legyen a rendező.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/08 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2286