KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
   2006/február
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Kelecsényi László: Mennyit ér egy filmrendező? Hintsch György (1925-2005)
MAGYAR MŰHELY
• Schubert Gusztáv: A láthatatlan zenekar Szemle előtt
• Muhi Klára: Mágikus hely Beszélgetés Kamondi Zoltánnal
• Hungler Tímea: Sperma, nyál, vér Beszélgetés Pálfi Györggyel
• Csillag Márton: A nevetés értelme Beszélgetés Goda Krisztinával

• Kárpáti György: Bolondok és megszállottak Tudományos ismeretterjesztő film
• Bori Erzsébet: Csúcsragadozók Fekete Afrika
• Schubert Gusztáv: Fekete tükör Mesebeli Afrika
• Varró Attila: Nem a repülők King Kong
• Beregi Tamás: Pokoli édenkert Elveszett világok
• Kolozsi László: Metafizikai darázsfészek Filmes utazások az agyban
• Kömlődi Ferenc: HAL gyermekei Mesterséges elmék
• Vágvölgyi B. András: A guru John Lennon
• Köves Gábor: A talált zseni Preston Sturges
• N. N.: Preston Sturges legfontosabb munkái
TELEVÍZÓ
• Ardai Zoltán: Intimpiac Délutáni talkshow
• Hirsch Tibor: Ki korán kel… Reggeli tévémagazinok
• Reményi József Tamás: A piszok Nagyüzemi romantika
FESZTIVÁL
• Báron György: A terror árnyékában Kairó
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Ha megáll az idő A Herceg haladéka
• Takács Ferenc: ...annál inkább ugyanaz Good Night, and Good Luck
• Vágvölgyi B. András: A viking Bukowski Tótumfaktum
LÁTTUK MÉG
• Mátyás Péter: Sophie Scholl - Aki szembeszállt Hitlerrel
• Ádám Péter: Ha te nem lennél
• Köves Gábor: A nyughatatlan
• Nevelős Zoltán: Dominó
• Wostry Ferenc: A barlang – The Descent
• Mátyás Péter: Űrfogócska
• Vörös Adél: Azt beszélik
• Kárpáti György: Első a szerelem
• Barotányi Zoltán: Nagy Kommunista Bankrablás

             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A nő

Tüske Zsuzsanna

Her – amerikai, 2013. Rendezte és irta: Spike Jonze. Kép: Hoyte van Hoytema. Zene: Owen Pallett. Szereplők: Joaquin Phoenix (Theodor), Scarlett Johansson (Samantha), Amy Adams (Amy), Chris Platt (Paul), Rooney Mara (Catherine). Gyártó: Annapurna Pictures. Forgalmazó: Intercom. Feliratos. 126 perc.

A hús-vér magányos férfi és a mesterséges eredetű, női tulajdonságokkal felruházott, hétköznapi használati eszköz képtelen románca korszakokon és országhatárokon átívelve találja meg helyét újra és újra a mozivásznon. Legismertebb darabjában, a szokatlan hangolások mesterének, Marco Ferrerinek 1980-as években készült I Love You-jában Christopher Lambert fogja szerelmes hévvel a veszett fejsze nyelét, füttyszavára felelgető kulcstartójának udvarolva. 2013-ra egy másik, ezúttal tengerentúli szürrealista mágus, Spike Jonze megfosztja a vágy titokzatos tárgyát eddig is jelzés értékű testétől, bővíti szókincsét, sőt önálló tudattal ruházza fel. A vélhetően nem is olyan távoli technológiák világában él Theodore, a megtört szívű, elvált író, aki főállásban idegenek személyes leveleiért felel, a magánéletben azonban sem ápolni, sem kiheverni nem tudja volt feleségével való kapcsolatát. A megoldás egy napon az ölébe hullik egy női hangon megszólaló érző, gondolkodó, ám test nélküli operációs rendszer, Samantha formájában, akivel mélyebb kapcsolatot kezd áplolni, mint bármely lélegző emberi lénnyel.

A nővel Jonze a 21. századi kommunikációs formák és technológiák (lásd arctalan csetelés és az olyan intelligens applikációk, mint az Apple Siri-je) ürügyén inkább az emberi kapcsolatok építésének újfajta módszereiről beszél, az érzelmi közelségről és eltávolodásról. A rendező bizarrság és bravúrok tekintetében nem múlja felül francia elődjét, hiszen a felhasználó igényeihez idővel alkalmazkodó szoftverek akár a nem túl messzi jövőbe, egy valódi Samantha születése felé is mutathatnak, ugyanakkor cizelláltabb eszközökkel bontja ki központi metafóráját. Jonze legújabb remekét (akárcsak legutóbbi munkáját, a szintén másik világ felé forduló, különc hőssel dolgozó Ahol a vadak várnakot), nem csak bájos játékosság de egyszerre finom melankólia es édesbús szépség hatja át.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/02 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11646