KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
   2006/január
KRÓNIKA
• (X) : Diák Rövidfilm Fesztivál
• (X) : Metropolis pályázat
• (X) : Hartley-Merrill nemzetközi forgatókönyv-író pályázat

• Varga Anna: A Paradicsom kapui India – Bollywood
• N. N.: Indiai melodrámák
• Király Jenő: Dévi, a Földanya Az indiai melodráma asszonyai
• Beregi Tamás: Gőzdaliák és turbinakriplik Az ipari forradalom mozija
• Poszler György: Tudomány és regénycsoda Verne és a kalandregény
• Varró Attila: A fehér ember bölcsője Tarzan, a civilizátor
• Szilágyi Ákos: A toll démona Eizenstein erotikus rajzai
• Pápai Zsolt: Aranypolgár, Budapestről Fejős Pál portréjához
• N. N.: Fejős Pál filmjei a Duna Televízióban
TELEVÍZÓ
• Ozoli Gábor: Tiétek a világ A francia zavargások és a média
• Reményi József Tamás: A Nagy Óvoda A Nagy Könyv
• N. N.: A Nagy Könyv
FESZTIVÁL
• Palotai János: Mozgóképzőművészet Velencei Biennálé
• Karátson Gábor: A legfőbb jóság Kínai filmhét
KRITIKA
• Schubert Gusztáv: Gengszterek és filantrópok Manderlay
• Báron György: Csoda a plázában Az igazi Mikulás
• Bori Erzsébet: Bumfordiak Szőke kóla
• Csillag Márton: Ajándék ez a mag Csak szex és más semmi
• Barotányi Zoltán: A pénz szaga Kulcsár & Haverok
LÁTTUK MÉG
• Kubla Károly: Harry Potter és a tűz serlege
• Kolozsi László: Az igazság fogságában
• Wostry Ferenc: Hideg csontok
• Békés Pál: Szent Lajos király hídja
• Csillag Márton: Bőrnyakúak
• Kárpáti György: A köd
• Parádi Orsolya: Mianyánk kivan
• Földes András: A bomba átmérője
• Köves Gábor: Durr, durr és csók
• Dercsényi Dávid: Kisiklottak

             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Hullámok hercege

Turcsányi Sándor

Vagy 25 évvel ezelőtt Omar Sharif egy étteremben franciául rendelt Barbra Streisandnak. Ez volt a Funny Girl. Ismétlés a tudás anyja. Most pedig Barbra rendel, r hangzókat ropogtatva, homárt. Omar helyett Nick Nolte-nak. Még 25 esztendő, és a derék Nick is rendel – gyanítom – Frankensteinnek. Egyéb tekintetben sem múlt el nyomtalanul e negyed század. Hősnőnk ez idő alatt egyre szebb, vonzóbb, szexibb lett. Szeme, szája, keze, lába láttán eláll még a lélegzetünk is.

Most nem csak főszerepel, rendez is. De ezt inkább ne bolygassuk. Love story – egy kis vulgárpszichológiával dúsítva. Mire jó a szép pszichiáternő díványa? Észbontó dolgokra, naná. Mire jó a szokvány amerikai melodráma? Két félhomályban töltött órára, mialatt nem csak a robogás szendereg. Villognak a szemek, s a néma ajakrándulás nem a szót helyettesíti, hanem a lélek viharait hivatott ábrázolni, ahogy ezt a hollywoodi férfisztároktól már megszokhattuk. Idén még Arany Glóbusz is jár érte.

A tévésorozatok kedvelőinek extra ajándék is jut. Újra teljes színészi arzenáljának birtokában, de immár anyaszerepben, s a mű végpontjai között régi önmagától nagyi korig öregedve lép elénk maga Kate Nelligan. Hogy ki ő? Az Onedin család egykori üdvöskéje, a remek Jamesre pályázó szépségek egyike. Jó emlékezni rá, ő volt Miss Mócli, a drámai szende.

A filmnek eleje, közepe és vége van. Ez a rendező érdeme. A főszereplőé előnyös külseje. És ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni ma, amikor a műanyag nőknek áll a zászló.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1992/03 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=443