KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
   2006/január
KRÓNIKA
• (X) : Diák Rövidfilm Fesztivál
• (X) : Metropolis pályázat
• (X) : Hartley-Merrill nemzetközi forgatókönyv-író pályázat

• Varga Anna: A Paradicsom kapui India – Bollywood
• N. N.: Indiai melodrámák
• Király Jenő: Dévi, a Földanya Az indiai melodráma asszonyai
• Beregi Tamás: Gőzdaliák és turbinakriplik Az ipari forradalom mozija
• Poszler György: Tudomány és regénycsoda Verne és a kalandregény
• Varró Attila: A fehér ember bölcsője Tarzan, a civilizátor
• Szilágyi Ákos: A toll démona Eizenstein erotikus rajzai
• Pápai Zsolt: Aranypolgár, Budapestről Fejős Pál portréjához
• N. N.: Fejős Pál filmjei a Duna Televízióban
TELEVÍZÓ
• Ozoli Gábor: Tiétek a világ A francia zavargások és a média
• Reményi József Tamás: A Nagy Óvoda A Nagy Könyv
• N. N.: A Nagy Könyv
FESZTIVÁL
• Palotai János: Mozgóképzőművészet Velencei Biennálé
• Karátson Gábor: A legfőbb jóság Kínai filmhét
KRITIKA
• Schubert Gusztáv: Gengszterek és filantrópok Manderlay
• Báron György: Csoda a plázában Az igazi Mikulás
• Bori Erzsébet: Bumfordiak Szőke kóla
• Csillag Márton: Ajándék ez a mag Csak szex és más semmi
• Barotányi Zoltán: A pénz szaga Kulcsár & Haverok
LÁTTUK MÉG
• Kubla Károly: Harry Potter és a tűz serlege
• Kolozsi László: Az igazság fogságában
• Wostry Ferenc: Hideg csontok
• Békés Pál: Szent Lajos király hídja
• Csillag Márton: Bőrnyakúak
• Kárpáti György: A köd
• Parádi Orsolya: Mianyánk kivan
• Földes András: A bomba átmérője
• Köves Gábor: Durr, durr és csók
• Dercsényi Dávid: Kisiklottak

             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az élet nélkülem

Vincze Teréz

 

Alig vagyunk túl az idősödő, rákbeteg történelemtanár szarkazmussal körülbástyázott, mégis könnyfacsaró (Oscar-díjas) elmúlásán (Barbárok a kapuk előtt), itt van egy újabb opus a meghalás embert próbáló bonyodalmairól, ezúttal fiatal női főszereplőre koreografálva.

A téma persze kimeríthetetlen: az elfogadhatatlannal való szembenézés – amíg világ a világ, s benne halandó ember él – örök művészi kihívás marad. Így hát érdeklődve figyeljük a 23 éves Ann sorsát, aki munkás környezetben – anyja házának hátsóudvarában egy lakókocsiban – él két kislányával, s boldog házasságban élete egyetlen szerelmével. Egy szép napon azonban a semmiből lecsap a betegség: kiderül, hogy Ann-nek operálhatatlan, előre haladott állapotú rákja van, orvosa három hónapot ad még neki. Ann úgy határoz, eltitkolja szerettei elől betegségét, s az utolsó heteket minél teljesebben és hétköznapibban próbálja megélni, s titokban összeállít egy tízes listát arról, hogy mit kell elvégeznie-bepótolnia halála előtt.

Ez a bizonyos lista pedig igencsak felbolydíthatja érzékeny nézői lelkünket: miért akarhat egy anya lányai számára, 18 éves korukig minden születésnapjukra üzeneteket rögzíteni, vagyis miért akarja szegény gyerekeit a sírból is hosszú éveken át kísérteni? Ha oly boldog a házassága (mint azt a film mutatja), miért akar minden áron egy (bármilyen) férfival szerelembe esni még halála előtt? Miért támad az a morbid ötlete, hogy maga hozza össze férjét a leendő második feleségével? És egyáltalán, miért nem őszinte szeretteivel a betegségét illetően, hogy azokat ne érje majd váratlanul a csapás?

Persze eme kételyeinket akár a film pozitív hozadékaként is értékelhetjük: a halál, és főként a saját halál olyan dolog, mely természeténél fogva nehezen elképzelhető, s bizonnyal a legfurcsább dolgokat hozná ki belőlünk is…

A film tagadhatatlan erénye viszont a sok remek színészi alakítás, melyek a mégoly megkérdőjelezhető történet és a néhol túlzottan is hatásvadászra vett rendezés ellenére is működésben tartják a filmet.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2004/09 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1804