KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
   2006/január
KRÓNIKA
• (X) : Diák Rövidfilm Fesztivál
• (X) : Metropolis pályázat
• (X) : Hartley-Merrill nemzetközi forgatókönyv-író pályázat

• Varga Anna: A Paradicsom kapui India – Bollywood
• N. N.: Indiai melodrámák
• Király Jenő: Dévi, a Földanya Az indiai melodráma asszonyai
• Beregi Tamás: Gőzdaliák és turbinakriplik Az ipari forradalom mozija
• Poszler György: Tudomány és regénycsoda Verne és a kalandregény
• Varró Attila: A fehér ember bölcsője Tarzan, a civilizátor
• Szilágyi Ákos: A toll démona Eizenstein erotikus rajzai
• Pápai Zsolt: Aranypolgár, Budapestről Fejős Pál portréjához
• N. N.: Fejős Pál filmjei a Duna Televízióban
TELEVÍZÓ
• Ozoli Gábor: Tiétek a világ A francia zavargások és a média
• Reményi József Tamás: A Nagy Óvoda A Nagy Könyv
• N. N.: A Nagy Könyv
FESZTIVÁL
• Palotai János: Mozgóképzőművészet Velencei Biennálé
• Karátson Gábor: A legfőbb jóság Kínai filmhét
KRITIKA
• Schubert Gusztáv: Gengszterek és filantrópok Manderlay
• Báron György: Csoda a plázában Az igazi Mikulás
• Bori Erzsébet: Bumfordiak Szőke kóla
• Csillag Márton: Ajándék ez a mag Csak szex és más semmi
• Barotányi Zoltán: A pénz szaga Kulcsár & Haverok
LÁTTUK MÉG
• Kubla Károly: Harry Potter és a tűz serlege
• Kolozsi László: Az igazság fogságában
• Wostry Ferenc: Hideg csontok
• Békés Pál: Szent Lajos király hídja
• Csillag Márton: Bőrnyakúak
• Kárpáti György: A köd
• Parádi Orsolya: Mianyánk kivan
• Földes András: A bomba átmérője
• Köves Gábor: Durr, durr és csók
• Dercsényi Dávid: Kisiklottak

             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Az élet napos oldala

Szalkai Réka

Solsidan – svéd, 2017. Rendezte: Felix és Mans Herngren. Írta: Jesper Harrie. Kép: Viktor Davidson. Zene: David Engellau és Love Martinsen. Szereplők: Felix Herngren (Alex), Mia Skaringer (Anna), Johan Rheborg (Fredde), Josephine Bornebusch (Mickan), Henrik Dorsin (Ove). Gyártó: FLX / Jarowskij AB. Forgalmazó: Vertigo Média. Szinkronizált. 104 perc.

 

Az élet napos oldala svéd címe (Solsidan) egyben egy sznob lakónegyed Saltsjöbadenben, Stockholm egyik elegáns elővárosában, itt élnek főhőseink is. Anna és Alex éppen válnak, mivel a nő új szerelemre talált – erre barátaik, Fredde és Mickan (valamint a néző számára), a gyerekekkel töltött karácsonyi vacsora alatt derül fény. A férfiak láthatóan összetartanak, míg Mickan Annával is próbálja tartani a kapcsolatot: új partnerét is meghívja vendégségbe, habár kiderül róla, férje régi kollégája. Közben a menő fogorvos Alex megismerkedik Bellával, aki stílszerűen műfogsorokat árul. Kettejük között azonnal egyértelművé válik a kölcsönös vonzalom, így Alex sem marad sokáig facér. Akár teljes lehetne a happy end, az élet azonban nem ilyen egyszerű, hőseinket várja még egy-két meglepetés.

A fentiekből jól látszik, a Herngren-páros alkotása nem éppen filozófiai mélységekben kutakodik: filmjük az azonos című televíziós komédia-sorozatra épül, amely 2010 és 2015 között öt évadot élt meg. Ami a tévében poén és dramaturgia szintjén működik, a mozivásznon nem mindig találja meg a helyét. Főleg, mivel az alkotók mintha elvárnák a nézőtől, hogy ismerje a szereplők sorozatbeli előtörténetét. Noha maga a szüzsé, viszonylagos egyszerűségénél fogva, a tévéepizódok ismerete nélkül is követhető, pont azokat a nüanszokat nem érti meg az egyszeri néző, amelyektől a film érdekesebbé válhatna. A stockholmi napos oldal, illetve az annál csak még rongyrázóbb svéd fürdőváros, Torekov újgazdagjainak csetlése-botlása inkább csak bohózat, mint emberi dráma vagy éppen társadalomkritika – bár valószínűleg az alkotók sem voltak ambiciózusabbak ennél.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/07 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13732