KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
   2005/december
KRÓNIKA
• (X) : Diák Rövidfilm Fesztivál
• (X) : A Katapult Film Szinopszis-Pályázata 2005
• (X) : Metropolis pályázat

• Beregi Tamás: A metamorfózis erdeje Tündérmesék felnőtteknek
• Muhi Klára: Nem félünk a farkastól? Gyerekek és mesefilmek
• Schreiber András: Tündérkör Beszélgetés Fleigauf Benedekkel
• Varró Attila: A nyúl üregén át A vándorló palota
• Kubiszyn Viktor: A legkisebb fiú James Dean, a lázadó
• Takács Ferenc: A kultusz kezdősebessége A James Dean-legenda
• Kriston László: Örökké fiatal James Dean-kultusz
• Karátson Gábor: Arcban elbeszélve Máté evangéliuma
• Pápai Zsolt: Hitchcocki szabás Erőszakos múlt
• Bun Zoltán: Szörnytest Cronenbergi építészet
KULTUSZMOZI
• Kovács István: A Paradicsomon innen Márványember, Vasember
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: A lusta oroszlán Velence
TELEVÍZÓ
• Hirsch Tibor: Televizeken A tévénéző metamorfózisa
KÖNYV
• Stőhr Lóránt: A lassúság dicsérete Bíró Yvette: Időformák
KRITIKA
• Bikácsy Gergely: Műfény és láng Johanna
• Báron György: A boldogtalanság színei Ég veled!
• Békés Pál: Harmadik nekifutás Egy szoknya, egy nadrág
• Schreiber András: Magyar pite Fej vagy írás?
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: Twist Olivér
• Turcsányi Sándor: Kívül tágasabb
• Kubla Károly: A halott menyasszony
• Hideg János: Wallace & Gromit és az Elvetemült Veteménylény
• Susánszky Iván: Elizabethtown
• Kárpáti György: Zorro legendája
• Milán Gábor: A Rashevski tangó
• Köllő Killa: Anyátlanok
• Jankovics Márton: Nesze neked Pete Tong!
• Gőzsy Kati: Kőkemény család

             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Kismaszat és a gézegúzok

Gáti Péter

 

Kitartó konoksággal ragaszkodik Markos Miklós rendező az irodalmi alapanyagú ifjúsági film műfajához. 1982-ben Asperján György regényéből készítette a Rohanj velem című munkáját, most, négy évvel később pedig Rónaszegi Miklós írását, a Gézengúzokat filmesítette meg. A vidám, szórakoztató vígjátéknak szánt Kismaszat és a gézengúzok hasonlít a műfaj darabjainak többségéhez. Nem véletlenül, hiszen Markos alkotására is az a furcsa szemléletmód nyomja rá a bélyegét, mely a gyerekeket csak apró felnőtteknek tudja elképzelni, és egész világukat ebből a torzító optikájú nézőpontból ábrázolja. Ezeknek a bölcs, koravén kiskamaszoknak nincs egyetlen olyan mozdulatuk vagy szavuk, melynek hitelességében ne kételkedhetnénk. Markos Miklós filmje köztünk élő tizenévesekről szól, kalandjaik látszólag bármelyik kortársukkal megeshetnének. Valójában azonban a filmben megrajzolt figurák – legyenek felnőttek vagy gyerekek – csak csodákban gazdag mesék irigyelt hősei lehetnének. A történetben szereplő Kismaszat egy hazánkban turistáskodó svéd házaspár egy év körüli szöszke gyereke, akit a szülők elveszítenek. Mindketten a másiknál hiszik a csöppséget és vidáman ismerkednek Budapesttel. A vígjátékok elengedhetetlen kellékei, a félreértések, a késleltetett vagy egy hajszálon múló találkozások. Ebben a filmben azonban minden erre az egyetlen komédiatartozékra épül. A csecsemő szüleit kereső három jóbarát – a Gézengúzok – és a segítségükre siető taxisofőr igyekezetének és az egész történetnek a mozgatórugója ez a labilis dramaturgiai mechanizmus. Nem csoda, hogy a gyakori használattól felmondja a szolgálatot. Az egymáshoz a megszólalásig hasonlító üldözési jelenetek egy csikorogva, ímmel-ámmal működő szerkezetet takarnak. Illés János kamerája – a Magyar Televízió anyagi lehetőségeit híven tükrözve – sokkal inkább a képernyő, mint a filmvászon sajátosságaihoz alkalmazkodott az események fényképezésénél.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/06 51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5797