KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
   2005/december
KRÓNIKA
• (X) : Diák Rövidfilm Fesztivál
• (X) : A Katapult Film Szinopszis-Pályázata 2005
• (X) : Metropolis pályázat

• Beregi Tamás: A metamorfózis erdeje Tündérmesék felnőtteknek
• Muhi Klára: Nem félünk a farkastól? Gyerekek és mesefilmek
• Schreiber András: Tündérkör Beszélgetés Fleigauf Benedekkel
• Varró Attila: A nyúl üregén át A vándorló palota
• Kubiszyn Viktor: A legkisebb fiú James Dean, a lázadó
• Takács Ferenc: A kultusz kezdősebessége A James Dean-legenda
• Kriston László: Örökké fiatal James Dean-kultusz
• Karátson Gábor: Arcban elbeszélve Máté evangéliuma
• Pápai Zsolt: Hitchcocki szabás Erőszakos múlt
• Bun Zoltán: Szörnytest Cronenbergi építészet
KULTUSZMOZI
• Kovács István: A Paradicsomon innen Márványember, Vasember
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: A lusta oroszlán Velence
TELEVÍZÓ
• Hirsch Tibor: Televizeken A tévénéző metamorfózisa
KÖNYV
• Stőhr Lóránt: A lassúság dicsérete Bíró Yvette: Időformák
KRITIKA
• Bikácsy Gergely: Műfény és láng Johanna
• Báron György: A boldogtalanság színei Ég veled!
• Békés Pál: Harmadik nekifutás Egy szoknya, egy nadrág
• Schreiber András: Magyar pite Fej vagy írás?
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: Twist Olivér
• Turcsányi Sándor: Kívül tágasabb
• Kubla Károly: A halott menyasszony
• Hideg János: Wallace & Gromit és az Elvetemült Veteménylény
• Susánszky Iván: Elizabethtown
• Kárpáti György: Zorro legendája
• Milán Gábor: A Rashevski tangó
• Köllő Killa: Anyátlanok
• Jankovics Márton: Nesze neked Pete Tong!
• Gőzsy Kati: Kőkemény család

             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Kilenc királynő

Tosoki Gyula

 

Az eredeti sztorik uborkaszezonjában sokszor egy triplacsavaros fabulát ígérő kósza elképzelés is elég a kritika és a közönség megnyeréséhez, a siker akkor is garantált, ha az ötlet realizálása nem problémamentes. A jó krimi alapfeltétele, hogy a történet ne csupán kibomlása közben, hanem a végeredmény ismeretében újragondolva is logikusnak tessék, márpedig az angolszász sajtó által körberajongott, számos díjat nyert Kilenc királynő e feltételnek csak módjával képes megfelelni.

Az egyébiránt atmoszférikus argentin mozi előképei között olyan műveket találni, mint David Mamet Játékos végzet vagy Peter Bogdanovich Papírhold című filmje, és ez – kezdetben – sok jóval kecsegtet. Az egyetlen nap alatt játszódó mese hőse Marcos, a dörzsölt szélhámos és Juan, a zöldfülű, ám tehetséges csaló, akik szerencsés találkozásuk után röviddel kitervelnek egy zsírosnak ígérkező akciót: a véletlenül birtokukba jutott, „Kilenc királynő” néven ismert bélyegsorozat hamisítványát akarják jó pénzért eladni egy alkalmas baleknek. Az elhatározást tett követi, de semmi sem úgy alakul, ahogy a két tróger elképzelte, állandóan fordul a kocka, és minden a feje tetejére áll.

Hiába a nemzetközi tömjén, a produkció értékei vitathatóak. Elegáns cselekményvezetési trükkök keverednek benne izzadtságszagú ötletekkel, így egészében véve felemás érzéseket kelt, és legfőbb tanulsága, hogy a nézőt sokkal nehezebb beültetni a hintába, mint a felvonultatott figurákat. Kifejezetten zavaró a film néhány kezemfeje-megoldása, mi több, épp az expozíció, illetve a dramaturgiai építmény alapját képező egyik jelenet kidolgozása lett a legsutább. Utóbbi – melyben az időközben megsemmisült hamis bélyegek pótlására hőseink gyanúsan könnyedén beszerzik az eredetieket, hogy folytathassák tervük megvalósítását – a történet kifutásával kapcsolatban igen feltűnő és árulkodó szekvencia. Kulcsmozzanat tehát, melyen kisiklik a furmányos cselekmény, áttetszővé lesz a szándék, oda minden direktori praktika.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/06 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2343