KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
   2005/december
KRÓNIKA
• (X) : Diák Rövidfilm Fesztivál
• (X) : A Katapult Film Szinopszis-Pályázata 2005
• (X) : Metropolis pályázat

• Beregi Tamás: A metamorfózis erdeje Tündérmesék felnőtteknek
• Muhi Klára: Nem félünk a farkastól? Gyerekek és mesefilmek
• Schreiber András: Tündérkör Beszélgetés Fleigauf Benedekkel
• Varró Attila: A nyúl üregén át A vándorló palota
• Kubiszyn Viktor: A legkisebb fiú James Dean, a lázadó
• Takács Ferenc: A kultusz kezdősebessége A James Dean-legenda
• Kriston László: Örökké fiatal James Dean-kultusz
• Karátson Gábor: Arcban elbeszélve Máté evangéliuma
• Pápai Zsolt: Hitchcocki szabás Erőszakos múlt
• Bun Zoltán: Szörnytest Cronenbergi építészet
KULTUSZMOZI
• Kovács István: A Paradicsomon innen Márványember, Vasember
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: A lusta oroszlán Velence
TELEVÍZÓ
• Hirsch Tibor: Televizeken A tévénéző metamorfózisa
KÖNYV
• Stőhr Lóránt: A lassúság dicsérete Bíró Yvette: Időformák
KRITIKA
• Bikácsy Gergely: Műfény és láng Johanna
• Báron György: A boldogtalanság színei Ég veled!
• Békés Pál: Harmadik nekifutás Egy szoknya, egy nadrág
• Schreiber András: Magyar pite Fej vagy írás?
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: Twist Olivér
• Turcsányi Sándor: Kívül tágasabb
• Kubla Károly: A halott menyasszony
• Hideg János: Wallace & Gromit és az Elvetemült Veteménylény
• Susánszky Iván: Elizabethtown
• Kárpáti György: Zorro legendája
• Milán Gábor: A Rashevski tangó
• Köllő Killa: Anyátlanok
• Jankovics Márton: Nesze neked Pete Tong!
• Gőzsy Kati: Kőkemény család

             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Bűbájosok

Vajda Judit

Demi soeurs – francia, 2018. Rendezte és írta: Saphia Azzeddine és Francois-Régis Jeanne. Kép: Christophe Graillot. Zene: Damien Bonnel és Hugo Gonzalez-Pioli. Szereplők: Alice David (Lauren), Charlotte Gabris (Olivia), Sabrina Ouazani (Salma), Barbara Probst (Justine), Patrick Chesnais (Ügyvéd). Gyártó: Empreinte Cinema / SND Groupe M6. Forgalmazó: Vertigo Média. Szinkronizált. 100 perc.

 

Az utóbbi években néhány hazai forgalmazó válogatás nélkül hozza be a francia filmeket, és a nagy számok törvénye alapján a merítésbe szép számmal kerülnek silány vagy semmitmondó alkotások. Épp ezért valódi örömöt jelent, ha (vélhetően inkább a véletlennek, mint az átgondolt forgalmazói döntésnek köszönhetően) felbukkan egy-egy jól sikerült darab. A Bűbájosok két, jószerével ismeretlen alkotó munkája (Saphia Azzeddine és François-Régis Jeanne a közös rendezésen kívül a forgatókönyvet is együtt írták), mégis érdemes a figyelemre. „A legjobb francia vígjátékhagyományokat követi” – ígéri a marketingszöveg, aminek szerencsére épp az ellenkezője igaz. Azzedine és Jeanne munkájának ugyanis pont az a legnagyobb erénye, hogy elhagyja a könnyebb utat, és a habkönnyű érzelmeket vicces szóvirágokba csomagoló könnyed szórakoztatás helyett – annak ellenére, hogy színtiszta vígjátékról beszélünk – mer mélyebbre menni.

Habár az alapszituáció (három féltestvér, akik addig nem is ismerték egymást, a közös biológiai apától örököl egy pazar belvárosi ingatlant, amelybe mindhárman beköltöznek) igazi helyzetkomikumot ígér, az alkotók inkább a karakterekre mennek rá, és annak mentén bontják ki a késő huszonéves lányok jellemét, hogy melyikük mit szeretne kezdeni a lakással.

Salma, Lauren és Olivia három nagyon eltérő személyiség, ráadásul Salma arab, Olivia pedig zsidó – Azzeddine-ék azonban itt sem a dolgok könnyebbik végét fogják meg, és nem kezdenek olcsó poénkodásba. Az identitás ugyanakkor alapvető fontosságú a filmben, és miközben a lányok a lakásért küzdenek (bejön ugyanis egy további konfliktus), egyre határozottabban tudják megfogalmazni, hogy kik ők, és mit akarnak az élettől. A komédia műfajától merőben szokatlan módon mire eljutunk a cselekmény végéig, egyikük-másikuk még valódi jellemfejlődésen is keresztülmegy.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/10 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13846