KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
   2005/december
KRÓNIKA
• (X) : Diák Rövidfilm Fesztivál
• (X) : A Katapult Film Szinopszis-Pályázata 2005
• (X) : Metropolis pályázat

• Beregi Tamás: A metamorfózis erdeje Tündérmesék felnőtteknek
• Muhi Klára: Nem félünk a farkastól? Gyerekek és mesefilmek
• Schreiber András: Tündérkör Beszélgetés Fleigauf Benedekkel
• Varró Attila: A nyúl üregén át A vándorló palota
• Kubiszyn Viktor: A legkisebb fiú James Dean, a lázadó
• Takács Ferenc: A kultusz kezdősebessége A James Dean-legenda
• Kriston László: Örökké fiatal James Dean-kultusz
• Karátson Gábor: Arcban elbeszélve Máté evangéliuma
• Pápai Zsolt: Hitchcocki szabás Erőszakos múlt
• Bun Zoltán: Szörnytest Cronenbergi építészet
KULTUSZMOZI
• Kovács István: A Paradicsomon innen Márványember, Vasember
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: A lusta oroszlán Velence
TELEVÍZÓ
• Hirsch Tibor: Televizeken A tévénéző metamorfózisa
KÖNYV
• Stőhr Lóránt: A lassúság dicsérete Bíró Yvette: Időformák
KRITIKA
• Bikácsy Gergely: Műfény és láng Johanna
• Báron György: A boldogtalanság színei Ég veled!
• Békés Pál: Harmadik nekifutás Egy szoknya, egy nadrág
• Schreiber András: Magyar pite Fej vagy írás?
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: Twist Olivér
• Turcsányi Sándor: Kívül tágasabb
• Kubla Károly: A halott menyasszony
• Hideg János: Wallace & Gromit és az Elvetemült Veteménylény
• Susánszky Iván: Elizabethtown
• Kárpáti György: Zorro legendája
• Milán Gábor: A Rashevski tangó
• Köllő Killa: Anyátlanok
• Jankovics Márton: Nesze neked Pete Tong!
• Gőzsy Kati: Kőkemény család

             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Marsbéli krónikák I–III.

Sepsi László

The Martian Chronicles – amerikai, 1980. Rendezte: Michael Anderson. Szereplők: Rock Hudson, Gayle Hunnicutt. Forgalmazó: Fantasy Film. 300 perc.

 

Ray Bradbury az ötvenes években megjelent, regénynek álcázott novellafüzérét a nyolcvanas évek fordulóján kortársa, a többek között Spielberg Párbaja alapjául szolgáló novellát és a Legenda vagyokot is jegyző Richard Matheson idomította a kisképernyő követelményeihez. A Marsbéli krónikák Michael Anderson (1984) által rendezett, háromszor száz perces tévésorozat-verziója – melynek első része a sikertelen Mars-expedíciók, középső epizódja a kolonizáció folyamatának, zárlata pedig mindkét civilizáció pusztulásának történetét meséli el – ezáltal képviseli az amerikai fantasztikus irodalom két meghatározó alakjának sajátos együttműködését. Az adaptáció során éppen az veszett el, ami Bradbury munkásságának esszenciáját adja: Matheson átiratában Wilder ezredes személyében kiemel egy főhőst a széttartó epizódok forgatagából, lenyesegeti az eredeti lírai intermezzóit és az egyéb elkalandozásokat, hogy mindvégig csupán a két civilizáció interakciójára koncentrálhasson, egyúttal a Legenda vagyok tanulságaihoz hasonlóan hangsúlyozva a „másik” fogalmának relativitását. Ezzel egy időben a tévéverzió direkt aktuálpolitikai áthallásokkal is gazdagodott: míg az eredeti szöveg, elsősorban Bradbury melankolikusan filozofikus, és ezáltal mindvégig az univerzalitások szintjén mozgó közelítésmódjának köszönhetően következetesen távol maradt a nemzetközi helyzetre adott reflexióktól, addig a hidegháború talán legsötétebb éveiben készült adaptáció már a két kultúra harcának motívumán túl is leütögeti a felröppenő labdákat. A poszt-apokaliptikus sci-fik zsánerébe besoroló harmadik epizód már ezer szállal kötődik az ugyanezen években készült atomcsapás-filmekhez: az idegen bolygón is a végóráit élő emberi civilizáció és a maroknyi túlélő eszképizmustól hajtott végső gesztusai a hidegháború ihlette tömegfilmek legkeserűbb jelenetei közé tartoznak. Az amerikai pionír-szellemiség Matheson árnyalatnyival pesszimistább felfogásának köszönhetően az eredetinél is direktebb módon kerül idézőjelbe, s habár a zárlatban újra átviláglik Bradbury szívmelengetően humanista gondolkodásmódja, ezúttal vajmi kevéssé enyhíti a két világ pusztulásának krónikájából kibontakozó, komor kor- és emberképet.

Extrák: előzetesek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/08 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10253