KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
   2005/november
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : A Katapult Film Szinopszis-Pályázata 2005
• (X) : Művészfilmek a MTV-ben
• (X) : Filmhu filmklub

• Bikácsy Gergely: A holló hamvai Pasolini-feltámadás
• Kubiszyn Viktor: Szép fiúk a sikátorból Pasolini csórói
• Varró Attila: Arc, vonások nélkül Greta Garbo
MAGYAR MŰHELY
• Janisch Attila: Ráérő idő Film-óramű
• Horeczky Krisztina: Halálcsavar Beszélgetés Hajdu Szabolccsal
• Bori Erzsébet: Csonka történelem Beszélgetés Sára Sándorral

• Schreiber András: Para-univerzum A közép-európai sci-fi
FESZTIVÁL
• Vágvölgyi B. András: Shishido, a legnagyobb király! Udine
TELEVÍZÓ
• Barotányi Zoltán: Sztárgyár Média és hírnév
• Farkas László: Ipari képzene Indusztriál videók
KRITIKA
• Báron György: Bűnök és bűnhődések A gyermek
• Pápai Zsolt: Paradise Tourist Mennyország most
• Zoltán Gábor: Erotikus mintakollekció Erosz
• Bikácsy Gergely: Szindbád Amerikában Hervadó virágok
• Dániel Ferenc: Vérvonal Leszármazottak
LÁTTUK MÉG
• Hungler Tímea: Zsinóron
• Csantavéri Júlia: Hetedik nap
• Győrffy Iván: Pingvinek vándorlása
• Hámori Dániel: Dogora – Ázsia arcai
• Wostry Ferenc: Ördögűzés Emily Rose üdvéért
• Csantavéri Júlia: A ház kulcsai
• Turcsányi Sándor: Whisky

             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Mátrix

Schubert Gusztáv

 

Xenophón elégedett lehetne a Mátrix láttán: nemcsak isteneinket teremtjük saját képmásunkra, hanem a poklot is. A túlvilág a civilizáció átépítése alatt is zavartalanul üzemel, merthogy maga is folyton megújul. A fantáziánk, mutassa magát mégoly eredetinek, mindig sárból-földből vétetett, még akkor is, ha e sarat mátrixba szerkeszti, s kilobájtokban méri. A „mi álmok jőnek a halálban” költői kérdés, ha jönnek egyáltalán, az evilági álmok folytatódnak. A pokol mindenkor az aktuális dizájn jegyeit viseli. Hacsak nem a giccs rendezi be a túlvilágot, mint Vincent Ward új filmjében (Csodás álmok jönnek), aki egy mára rongyosra koptatott giccsőr mennyország és közhely-pokol víziójára pazarolja a csúcstechnológiát. A Wachowsky-testvéreknek a számítógépes világteremtés vadonatúj eshetőségéről egészen más jutott az eszébe. Mi van, ha szoftver az egész világ, s digitális színész benne minden férfi és nő? Mi van, ha a pokol ideát van, s a való világ merő képzelgés csupán? Az élet álom, az álom élet – újra és újra visszatérő gondolat – újdonsága abban áll, hogy most először támogatja balsejtelmét valóságos technika. A 64 megabájtos Intel Pentiumtól persze hosszú az út a kompjuterizált zsarnokságig (a Mátrixban különösen, ahol egy multikulturálisan fölöttébb érzéketlen gépi intellektus bocsát digitális álmot a milliárdnyi emberpalántára, hogy bioenergiájukkal tartós elemként táplálják az erőforrások híján maradt gépeket; egy gonosz amerikai elnököt vagy egy profitéhes chips-cézárt egyelőre még komolyabban vehetnénk a digitális összeesküvő szerepében, e fantasztikus konspiráció-elméletben szerencsére sötétebb az irónia), de ez az út lerövidíthető. Például a hozzá való szoftver – az akarattal, képzelettel és gondolattal megvert emberizink – radikális lebutításával. Az „élet álom” borzongása történelmi lázrohamok előjele, álomból álomba zuhanni, tükörképek közt tévelyegni, émelygésig keringeni valóság és képzet dilemmája körül, bizonytalan kort jegyez. Rosszul összefércelt személyiséget, közhely-kultúrát, egyenálmokat. A Mátrix sajnos kevesebbet időzik a leláncolt és agymosott prométeusznál, mint a láncait látványosan szaggató hollywoodi hősnél, de azért a SF maradandó, filozófikus vonulatába tartozik, amelyben az elmásolt személyiség, az eltékozolt élet – a horrorok horrora. A Mátrix helye ott lesz – egy polccal magasabban a Dark City, a Nirvána, Az Emlékmás fölött - a Szárnyas fejvadász és Lem Álmatlansága mellett.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1999/08 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4545