KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
   2005/október
KRÓNIKA
• (X) : A Katapult Film Szinopszis-Pályázata 2005
• N. N.: Képtávíró

• Kolozsi László: A sztalker árnyéka Tarkovszkij, az ikonfestő
KOREAI VIHAR
• Géczi Zoltán: Kistigris, ha felcseperedik Koreai vihar (1999-2005)
• Teszár Dávid: Mr. Bosszú Park Chan-wook
• Vincze Teréz: Kísérteties játszma Bin-jip
MAGYAR MŰHELY
• Andor Tamás: Egy szál gyertya fénye Beszélgetés Illés Györggyel
• Varga Zoltán: A játék komolysága Szoboszlay Péter animációi
• Muhi Klára: Elmegy a busz KAFF 2005
MULTIMÉDIA
• Vaskó Péter: Magadnak építed! Számítógépes stratégiai játékok

• Schreiber András: Moszkva felett az ég Szovjet sci-fi
KULTUSZMOZI
• Kubiszyn Viktor: Halálrulett Szarvasvadász
KRITIKA
• Stőhr Lóránt: Káprázatok kora A fény ösvényei
TELEVÍZÓ
• Bori Erzsébet: Iskolatársak Történetek az elveszett birodalomból
• Kolozsi László: Nem ússzuk meg Ritter napja
LÁTTUK MÉG
• Vízer Balázs: Még mindig lakótársat keresünk
• Bori Erzsébet: Hotel Ruanda
• Köves Gábor: Ünneprontók ünnepe
• Ardai Zoltán: A remény bajnoka
• Kárpáti György: Kémek krémje
• Schreiber András: Négy tesó
• Mátyás Péter: Szívem csücskei
• Kárpáti György: Hazárd megye lordjai

             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Kozák András (1943–2005)

Jancsó Miklós

 

Állok. Nézek kifelé a fejemből. Mostanában sokszor nézek kifelé.

Nagy a hó, nagy a jég, belepi a várost. Bolond az idő. Megbolondult vagy mindig bolond volt? Bolond, bolond világ.

Itt vagyunk, aztán eltűnünk. Eltűnünk, akár erdőben a vadnyom. Mégis őriz-e valami, valaki minket?

Havazik. Fehér függöny.

És jön velem szemben. Szelíd. Mindig szelíd volt. Ádáz korban élt, mégse rántotta őt magával. A hangját sem emelte meg sose. Nagy volt pedig a zaj. Csatakiáltás. Néha diadalordítás is. Kézitusa. Sűrű tömeg. Nagyon sűrű, mégse használta sose a könyökét, nem ugrált magasra, nem ült fel a többiek vállára, nem nyomott víz alá senkit. Ismerte az örvények mélységét?

Kinek tegyem fel ezt a kérdést? Neki már soha többé. Titkát elvitte magával. Csak különös mosolya maradt itt nekem. A mosolya. Erre a hátralévő kicsi időre.

Állok. Nézek kifelé. Sűrű a hóesés. És jön. Lassan lépked. Minden titkok tudója?

Ő, Kozák András!


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2005/04 03. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8183