KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
   2005/szeptember
KRÓNIKA
• Hirsch Tibor: Egy látó, egy látás Hernádi Gyula (1926-2005)

• Takács Ferenc: A rend és a káosz Altman Amerikája
• Pápai Zsolt: Hurrápesszimizmus Altman zsánerei
SZUPERHŐSÖK
• Varró Attila: A denevér árnyéka Batman a mozivásznon
• Géczi Zoltán: Batman: Újratöltve Batman: Kezdődik!
• Kovács Marcell: Elfújta a radioaktív szél Fantasztikus Négyes
• Nevelős Zoltán: Idegenek az éjszakában Éjszakai őrség

• Bikácsy Gergely: Kontraszex-történet Olasz érosz
• Varga Zoltán: Bestia az angyalban Kultuszmozi: Az állat
• Kemény György: A csendéletevő paróka Borowczyk és Lenica
• Kovács István: Szalmabáb-történelem Lengyel menyegzők
MAGYAR FILM
• Gelencsér Gábor: Kicsi és erős A rövidfilmes forma
TELEVÍZÓ
• Vaskó Péter: A betű éhe A Nagy Könyv
• Muhi Klára: Olvasópróba Beszélgetés a Nagy Könyvről
KÖNYV
• Dániel Ferenc: Egy legendás filmkritikus Don Quijote köpenyében
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Törékeny! A porcelánbaba
• Kubiszyn Viktor: A betépett szemszög Fekete kefe
• Csillag Márton: Óbudai társaskörhinta Kész cirkusz
• Köves Gábor: Citizen Wonka Charlie és a csokigyár
• Teszár Dávid: Hiszem, ha látom Ong-bak
LÁTTUK MÉG
• Kubla Károly: A titkok kulcsa
• Vaskó Péter: A sziget
• Géczi Zoltán: Fekete víz
• Vajda Judit: Lélektől lélekig
• Greff András: Gyilkos labda – A kerekesszék harcosai
• Köves Gábor: A rettegés háza
• Simonyi Balázs: Kicsi kocsi

             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Szemtől szemben

Barna György

Michael Mann filmje a német klasszika kísérlete az antik hősök újrafeltámasztására egy, a Született gyilkosok utáni korszakban. Klasszikus gengszter-rendőr párviadal, nosztalgia a kétpólusú westernvilág után, amikor az amerikai társadalomnak még volt egy seriff-küldöttje a Gonosszal szemben.

Az egykor gengsztersztárként befutott Al Pacino seriff-figurája késői rendőrtípus. Bár a társadalom jelölte ki a feladatra, nem a közmegegyezéses rend iránti szenvedélye hajtja a bűnözővel, Neil McCauley-vel (Robert DeNiro) való leszámolásra. Az üldöző élete is a bűnözőtörvényen alapul: „annak, aki balhékból akar megélni, semmi olyan nem lehet az életében, amit ne tudna hátrahagyni, ha a kopók feltűnnek a sarkon” (McCauley). Kettejük párbaja magánjellegű, a helyszín, az emberek egyként díszletei, ugyanakkor tétjei az akadályversenynek, melynek csak túlélője lesz, győztese nem. A tét a visszatérés lehetősége a (lét)harcmezőről a civilizációba. A feltartóztathatatlanul szétcsúszó zsaru-feleség viszony és a nagy balhé utáni lelépéshez menyasszonyra lelt gengszter melodramatikus epizódja egészítik ki a bűnözés és bűnüldözés látványos akciójeleneteit.

A hőskori amerikai érvényesülési játszma zárójelenete az egyenlő esély, egyenlőtlen morál párviadala. A Sebhelyesarcú Al Pacino játszotta gengszterének az a végzete, hogy egyik társát lepuffantva gyerekek halálát akadályozza meg. Bukása törvényszerű, mert nem tökéletes killer, az alvilág leszámol vele. McCauley-nak is azért kell meghalnia, mert az általa vallott és idézett eszménynek nem tudott eleget tenni, „szociális érzékenysége” következtében lekési a szabadulás repülőjét, üldözője karjaiban hal meg. A mítosszal a Pulp Fiction számolt le. A célját el nem érő gengszter örökébe az elpusztíthatatlan, mert cél nélküli gyilkos lép.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/04 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=241