KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
   2005/szeptember
KRÓNIKA
• Hirsch Tibor: Egy látó, egy látás Hernádi Gyula (1926-2005)

• Takács Ferenc: A rend és a káosz Altman Amerikája
• Pápai Zsolt: Hurrápesszimizmus Altman zsánerei
SZUPERHŐSÖK
• Varró Attila: A denevér árnyéka Batman a mozivásznon
• Géczi Zoltán: Batman: Újratöltve Batman: Kezdődik!
• Kovács Marcell: Elfújta a radioaktív szél Fantasztikus Négyes
• Nevelős Zoltán: Idegenek az éjszakában Éjszakai őrség

• Bikácsy Gergely: Kontraszex-történet Olasz érosz
• Varga Zoltán: Bestia az angyalban Kultuszmozi: Az állat
• Kemény György: A csendéletevő paróka Borowczyk és Lenica
• Kovács István: Szalmabáb-történelem Lengyel menyegzők
MAGYAR FILM
• Gelencsér Gábor: Kicsi és erős A rövidfilmes forma
TELEVÍZÓ
• Vaskó Péter: A betű éhe A Nagy Könyv
• Muhi Klára: Olvasópróba Beszélgetés a Nagy Könyvről
KÖNYV
• Dániel Ferenc: Egy legendás filmkritikus Don Quijote köpenyében
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Törékeny! A porcelánbaba
• Kubiszyn Viktor: A betépett szemszög Fekete kefe
• Csillag Márton: Óbudai társaskörhinta Kész cirkusz
• Köves Gábor: Citizen Wonka Charlie és a csokigyár
• Teszár Dávid: Hiszem, ha látom Ong-bak
LÁTTUK MÉG
• Kubla Károly: A titkok kulcsa
• Vaskó Péter: A sziget
• Géczi Zoltán: Fekete víz
• Vajda Judit: Lélektől lélekig
• Greff András: Gyilkos labda – A kerekesszék harcosai
• Köves Gábor: A rettegés háza
• Simonyi Balázs: Kicsi kocsi

             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Moszkva tér

Benke Attila

Magyar, 2001. Írta és rendezte: Török Ferenc. Szereplők: Karalyos Gábor, Balla Eszter, Szabó Simon. Forgalmazó: MNFA. 88 perc.

 

A hatvanas évektől szinte minden színre lépő rendezőgeneráció tagjai készítettek önvallomásszerű „így jöttem filmeket” (Szabó István: Álmodozások kora, Gothár Péter: Megáll az idő, Reisz Gábor: VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlanig). A Moszkva tér Gaál István Sodrásbanjához és az Álmodozások korához hasonlóan különösen fontos film, mert nemcsak Török Ferenc saját fiatalkori élményeit és alkotói törekvését tükrözi, hanem elindította a 2000-es évek „magyar új hullámát” is.

A Moszkva tér néhány budapesti fiatalról szól, akik a rendszerváltás évében, az érettségi botrány közepette kell, hogy elinduljanak a felnőtté válás rögös útján. Mint annak idején Török Ferencet és barátait, úgy Petyát, Rojált és a többieket sem hatja meg a sűrű 1989 (Nagy Imre-újratemetés, Kádár János halála), gyorsan túllépnek az életükbe „beleérő” történelmen, a nagy szerelmek, a nagy csalódások, a pályakezdés és a társadalmi betagozódás problémái jobban izgatják őket, mint a kádári konszenzust megkötő, illetve fenntartó nagyapáik és apáik bűnei. Török filmje azért zseniális, mert történelemről és a mindenkori fiatalokat foglalkoztató kérdésekről egyaránt szól. Az ezredfordulón színre lépő Simó-osztály (amelynek Hajdu Szabolcs és Pálfi György mellett a Moszkva tér alkotója is tagja volt) ugyanolyan fiatalos lendülettel és pimaszsággal vágott neki a filmkészítésnek, mint Rojálék csapata az illegális éjszakai fürdőzésnek vagy Petya és Kigler hamisított jegyekkel Bécsnek. Egy pályakezdő filmalkotót pedig ugyanúgy feszélyez a megalkuvás nemcsak a Kádár-korszakban pusztító réme, mint a történet fiatal felnőttjeit az érettségit követően, a munka világában.

Extrák: A kiadvány dizájnja a Filmarchívumtól megszokott módon színvonalas. A borítót a filmbeli piros Lada uralja, ami a szocializmus évei alatt és nagyjából a kilencvenes évek közepéig státuszszimbólumnak számított. A kihajtható tokban nemcsak a két DVD-lemez vár ránk, hanem egy tartalmas füzet is, amelyben a második világháború előtt és a 2010-es évek óta ismét Széll Kálmán térnek nevezett Moszkva tér történetét ismerhetjük meg, valamint olvashatunk a rendszerváltásról, az érettségi botránytól, a film keletkezéséről és utóéletéről, hatalmas fesztivál- és közönségsikereiről. Az első lemezen maga a 2017-ben digitálisan felújított Moszkva tér található, a másodikra pedig több izgalmas, összességében félórányi extra került fel. Török Ferenc diplomafilmje, a fantasztikus (idő)csavarral megbolondított Tranzit már tükrözi azt az érzékenységet, amellyel Török az ezredforduló Budapestje felé közelített első nagyjátékfilmjében, csak ebben egy másik híres közterületen, a Déli pályaudvar környékén játszódik a cselekmény. Az extra riportfilmből ugyanazt tudhatjuk meg, mint a füzetbe leírt interjúból, plusz érdekességét az adja, hogy láthatjuk benne fiatalon nemcsak az alkotókat, hanem a Simó-osztály többi tagját is, sőt megjelenik az osztályfőnök és a film producere, sajnos a mozipremier előtt elhunyt Simó Sándor is. Ezt egészíti ki a rendező és a főszerepeket játszó színészek (Karalyos Gábor, Balla Eszter, Szabó Simon) audiókommentárja, amelyben az adott jelenetekhez kapcsolódó kulisszatitkokat és személyes élményeket ismerhetünk meg. Rendkívül hasznosak a híradórészletek, amelyek bár a Moszkva térben is láthatók, de csak a háttérben: többek között Nagy Imréék újratemetését és az érettségi tételek kiszivárgásának ügyét eleveníthetjük fel több mint 30 év távlatából. Az extrák sorát fotógaléria és előzetesek teszik teljessé.

A kiadvány melegen ajánlott a Moszkva tér rajongóinak, habár még ennyi extrával együtt is az ára – közel 5000 Ft – kicsit magas.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2020/04 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14502