Mozi

Heavy túra

Kovács Bálint

Hevi Reissu – finn, 2018. Rendezte: Juuso Laatio és Jukka Vidgren. Írta: Aleksi Puranen és Jari Olavi Rantala. Kép: Harri Raty. Zene: Lauri Porra. Szereplők: Johannes Holopainen (Turo), Samuli Jaskio (Lotvonen), Antti Heikkinen (Jynkky), Max Ovaska (Pasi), Minka Kuustonen (Miia). Gyártó: Umedia / FilmCamp / Mutant Koala Pictures. Forgalmazó: Hungaricom. Feliratos. 90 perc.

Két finn elsőfilmes leforgatta a South Park valamelyik teljesen elvetemült epizódját, élő szereplőkkel és néhány leölt rénszarvassal a főszerepben. Pedig a se istent, se ördögöt nem tisztelő South Parkot nem véletlenül rajzfilmként alkotta meg Trey Parker és Matt Stone: az animáció garantál egy elidegenítő réteget, amely révén a legvégletesebb túlzások is elfogadhatóbbak. Élőszereplős filmben jóval nehezebb el- és befogadhatóvá tenni a valószerű környezetben és formavilággal ábrázolt, de valószerűtlen eseményeket vagy figurákat. Márpedig a Heavy túra író-rendezői, Juuso Laatio és Jukka Vidgren pont erre vállalkoztak. És arra, hogy úgy parodizáljanak egy jelenséget, hogy az ennek ellenére egy percig se tűnjön nevetségesnek. Kisebb fajta csoda, hogy mindebben teljes sikerrel jártak.

A film közege a skandináv metálos szubkultúra, annak minden sztereotípiájával: a főszereplők egy 12 éve létező együttes tagjai, akik eddig sosem merészkedtek ki egyikük anyukájának pincéjéből, de most végre valódi színpadra állnának, már ha sikerül leküzdeniük a félelmeiket, na meg összehozni a bulit. És épp ez a „ha sikerül” az egész történet kulcsa: a Heavy túra azért működik, azért látni meg az emberit a folyamatosan kiröhögött hülyeségek mögött, mert a történet valójában mélyebbre megy az elborult halálmetálosok kifigurázásánál. Esendő, kigúnyolt, a magabiztosságot hírből sem ismerő, a saját álmaik megvalósításától félő, bátortalan kisemberek magára találásáról van itt szó szokatlan tálalásban. Ez szentesít minden eszközt, meg az alkotók szimpatikus öntörvényűsége: annyiszor lépik át a határokat a debil poénjaikkal, hogy ez már saját világot teremt, amelyben az infantilis és morbid humor a rendezőelv, így a normálisnak tartott emberek birodalma ezúttal szokatlannak tűnik, és ez egyszer a különcöknek jár a bátorító üdvrivalgás.

A cikk közvetlen elérhetőségei:
	offline: Filmvilág folyóirat 2019/03 59-59. old.
	online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14026

Cikk értékelése:

szavazat: 0 átlag: -