KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
   2005/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: Nyilatkozat a Magyar Filmművészek Szövetségének XIII. Közgyűlése alkalmából
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: Térerő Színház a filmbarlangban
• Horeczky Krisztina: Zérópont a Zónán belül Beszélgetés Mundruczó Kornéllal
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Apák iskolája Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak
• Kriston László: Cobainesque Beszélgetés Gus Van Santtal

• Köves Gábor: A jövő mérnöke Wells-adaptációk
• Schubert Gusztáv: Marslakókra várva Média-frász
• Kömlődi Ferenc: A gyűlölet bolygói
KÉPREGÉNY
• Géczi Zoltán: Ismeretlen szerző remekművei Masamune Shirow
• Kemény György: A vér színe Sin City mozgóképregény

• Varró Attila: Mese felnőtteknek Amerikai pornóklasszikusok
• Kubiszyn Viktor: A test démonai Nagisa Oshima: Az érzékek birodalma
• Zoltán Gábor: Metapornó Breillat női
FESZTIVÁL
• Báron György: Öreg város öreg fesztiválja Taormina
MULTIMÉDIA
• Fülöp József: Szellem a monitorból Top Talent Award 2005
KÖNYV
• Kelecsényi László: Formatan és stílustörténet Kovács András Bálint: A modern film irányzatai
KRITIKA
• Schreiber András: Zombi-evolúció Holtak földje
• Kubiszyn Viktor: Érezd a ritmust Dig! - Ezt kapd ki!
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Hawaii, Oslo
• Vízer Balázs: Szerelmem nyara
• Susánszky Iván: Szahara
• Csillag Márton: Csontdaráló
• Mátyás Péter: Elszabott frigy
• Nevelős Zoltán: Sky kapitány és a holnap világa
• Greff András: Anyád napja
• Ardai Zoltán: Narco
• Parádi Orsolya: Jack és Rose balladája

             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Las Vegas, végállomás

Ardai Zoltán

Soha korábban nem járt e világon, mozivásznon sem, olyan semmitmondó iszákos-figura, mint aminőt legutóbb Nicholas Cage homorított. A nagymúltú piás-szerep negatív világbajnokaként igazság szerint az Oscar-szobrocska öntőformáját kellett volna megkapnia, és nem is elsősorban Cage-nek, hanem a rendkívül üreges forgatókönyv írójának, aki azonban nem érte meg az idei gálát. Szerződéses járandóságának kézhezvétele után öngyilkos lett. Sejthetően nem az összeg alázta meg ennyire az írót, hanem az erkölcsi eredmény. Az ivást sem tudta abbahagyni, és megírnia sem sikerült magát. Ha sikerült volna, az eladandó történet az unalmas Baltimore-ba terelve is helytállt volna, sőt; hogy izgató kulisszák közé kellett vinni, kudarcot jelentett. A könyvet elfogadták, pedig szerzője látá, hogy nem jó. Cage egy valójában megíratlan alakot játszott el fennkölt beleéléssel, valami Alkoholistát, azt a fantombugrist, aki elől az igazi, az érzékenyebb iszákos a halálba menekült. Másolatembert, aki csak úgy idepattant sehonnét, hogy pusztulásba igya magát, üresen érzelgős legyen és lélekcsöpögéseit folyvást kemény szavakkal, egyéni színek nélküli macho beszédmóddal kompenzálja. Más tevékenysége nincs. Egy nemeslelkű prosti belészeret, nem a szeméért, hanem a nagy büszke semmiért, juszt is. Lüktetve dong a nagybőgő, surrog a dobgép, gyöngyözik a zongora becsülettel, Las Vegas csillog-villog hidegen, roppant szabású városképek váltják egymást hőzöngve, hogy az egészből moziféle kerekedhessék.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/06 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=292


előző 1 következőúj komment

tarcy5#1 dátum: 2007-04-25 19:05Válasz
Nos,elég.Igenis jó a film,igenis jó benne Cage,és igenis jók a karakterek. Ismertem nem egy alkoholistát,talán a nagyon csúf dolgokat nem mutatták be,de ez egy film,és ennyit adtak nekünk.A N. C. jól játszott,kevés ilyen jó szerepe van,E. S. szép volt,és pont annyira más ,mint kellett.Eggyütt szomorkodtunk,eggyütt örültünk,szerettünk,és reméltünk.Át jött aminek kellett.Meg kellene nézni néhány fórumot,az embereknek tetszik!A kritikusok persze fújjognak,az állandóan sértett művész-sznob vénájuk nem enged jót írni,hisz az nem trendi,az emberek nem emlékszenek rá!!Nos,szerintem.