KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
   2005/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: Nyilatkozat a Magyar Filmművészek Szövetségének XIII. Közgyűlése alkalmából
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: Térerő Színház a filmbarlangban
• Horeczky Krisztina: Zérópont a Zónán belül Beszélgetés Mundruczó Kornéllal
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Apák iskolája Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak
• Kriston László: Cobainesque Beszélgetés Gus Van Santtal

• Köves Gábor: A jövő mérnöke Wells-adaptációk
• Schubert Gusztáv: Marslakókra várva Média-frász
• Kömlődi Ferenc: A gyűlölet bolygói
KÉPREGÉNY
• Géczi Zoltán: Ismeretlen szerző remekművei Masamune Shirow
• Kemény György: A vér színe Sin City mozgóképregény

• Varró Attila: Mese felnőtteknek Amerikai pornóklasszikusok
• Kubiszyn Viktor: A test démonai Nagisa Oshima: Az érzékek birodalma
• Zoltán Gábor: Metapornó Breillat női
FESZTIVÁL
• Báron György: Öreg város öreg fesztiválja Taormina
MULTIMÉDIA
• Fülöp József: Szellem a monitorból Top Talent Award 2005
KÖNYV
• Kelecsényi László: Formatan és stílustörténet Kovács András Bálint: A modern film irányzatai
KRITIKA
• Schreiber András: Zombi-evolúció Holtak földje
• Kubiszyn Viktor: Érezd a ritmust Dig! - Ezt kapd ki!
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Hawaii, Oslo
• Vízer Balázs: Szerelmem nyara
• Susánszky Iván: Szahara
• Csillag Márton: Csontdaráló
• Mátyás Péter: Elszabott frigy
• Nevelős Zoltán: Sky kapitány és a holnap világa
• Greff András: Anyád napja
• Ardai Zoltán: Narco
• Parádi Orsolya: Jack és Rose balladája

             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Alfa

Pethő Réka

Alpha – amerikai, 2018. Rendezte: Albert Hughes. Írta: Daniele Sebastian Wiedenhaupt. Kép: Martin Gsclacht. Zene: Jospeh S. DeBeasi. Szereplők: Kodi Smit-McPhee (Keda), Jóhannes Haukur Jóhannesson (Tau), Natassia Malthe (Rho), Jens Hulten (Xi). Gyártó: Columbia Pictures / Studio 8. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 96 perc.

 

Albert Hughes (Éli könyve, A pokolból) ikertestvére, Allen nélkül készített első nagyjátékfilmje, az Alfa pontosan az az alkotás, amiért érdemes IMAX jegyet váltani a moziban: maga a történet nehezen kötné le a figyelmet a másfél órás játékidő alatt, de a gyönyörű tájakat bemutató látványos felvételeknek köszönhetően a nézők mégis élményekkel távozhatnak a moziból (már ha elfogadják a CGI-esztétikát). Az i.e. 20.000 évvel, az utolsó jégkorszak idején játszódó történet egy nomád törzs vezetőjének fiáról szól, aki a csoportos bölény-vadászat során lezuhan egy szikláról, halottnak hiszik és magára hagyják, ám mégis magához tér, majd megpróbál hazajutni a kemény tél beállta előtt. Útja során összebarátkozik egy farkassal, akit a görög ábécé megszületése előtt több ezer évvel Alfának nevez el: a megsebesült, megszelídült állat segíti és kíséri a fiút hazafelé.

Az Alfa legnagyobb hiányossága, hogy Keda kalandja nélkülöz minden izgalmat, maratoni hazaútja során Hughes többnyire giccses epizódokkal igyekszik megtörni az egyre nehézkesebb bandukolás egyhangúságát (az egyik jelenetben például a fiú bezuhan a jégpáncél alá, a farkas hosszasan követi a felszínen, majd egy – lassított felvételes – ugrással megpróbálja áttörni a jeget, hogy megmentse társát). A visszatérő nem korhatáros verziójára törekvő alkotás így nem más, mint szépelgő ábrázolása egy sokat látott sémának, megspékelve annak cukormázas ábrázolásával, honnan indult az ember és legjobb barátja kapcsolata. És bár a kutya és gyerek mindig nyerő elem a nézők becsalogatására, most ez is rosszul sült el: a film éppen ott feneklik meg a legjobban, ahol az érzelmi azonosulást kellene megteremtenie. Főhős és farkas barátkozása nem több bántóan művi ötletek jegyzékénél, a hazatérés kalandjáról pedig egy pillanatig sem hisszük el, hogy életre-halálra zajlik.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/10 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13848