KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
   2005/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: Nyilatkozat a Magyar Filmművészek Szövetségének XIII. Közgyűlése alkalmából
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: Térerő Színház a filmbarlangban
• Horeczky Krisztina: Zérópont a Zónán belül Beszélgetés Mundruczó Kornéllal
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Apák iskolája Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak
• Kriston László: Cobainesque Beszélgetés Gus Van Santtal

• Köves Gábor: A jövő mérnöke Wells-adaptációk
• Schubert Gusztáv: Marslakókra várva Média-frász
• Kömlődi Ferenc: A gyűlölet bolygói
KÉPREGÉNY
• Géczi Zoltán: Ismeretlen szerző remekművei Masamune Shirow
• Kemény György: A vér színe Sin City mozgóképregény

• Varró Attila: Mese felnőtteknek Amerikai pornóklasszikusok
• Kubiszyn Viktor: A test démonai Nagisa Oshima: Az érzékek birodalma
• Zoltán Gábor: Metapornó Breillat női
FESZTIVÁL
• Báron György: Öreg város öreg fesztiválja Taormina
MULTIMÉDIA
• Fülöp József: Szellem a monitorból Top Talent Award 2005
KÖNYV
• Kelecsényi László: Formatan és stílustörténet Kovács András Bálint: A modern film irányzatai
KRITIKA
• Schreiber András: Zombi-evolúció Holtak földje
• Kubiszyn Viktor: Érezd a ritmust Dig! - Ezt kapd ki!
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Hawaii, Oslo
• Vízer Balázs: Szerelmem nyara
• Susánszky Iván: Szahara
• Csillag Márton: Csontdaráló
• Mátyás Péter: Elszabott frigy
• Nevelős Zoltán: Sky kapitány és a holnap világa
• Greff András: Anyád napja
• Ardai Zoltán: Narco
• Parádi Orsolya: Jack és Rose balladája

             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Muppetek

Tüske Zsuzsanna

Muppets – amerikai, 2011. Rendezte: James Bobin. Írta: Jason Segel és Nicholas Stoller. Kép: Don Burgess. Zene: Christophe Beck. Szereplők: Jason Segel (Gary), Amy Adams (Mary), Chris Cooper (Richman), Rashida Jones (Veronica). Gyártó: Mandeville Films / Walt Disney Pictures. Forgalmazó: Szinkronizált. 103 perc. 

Az elmúlt nyolcvan év során sok mindenki fia borja megfordult már Walt Disney csillagporos kastélyában: a vendéglistáról az illusztris plüsstestűek sem maradhattak le, különösen, ha olyan legendás múltú bábsztárokról van szó, mint a Muppet-show társulata. Breki, Topi, Miss Röfi és társaik az elmúlt húsz évben többször is eleget tettek a meghívásnak – 2011-ben pedig már karácsonyi apropó sem kellett hozzá, elég volt egy közelmúltbeli mérsékelt Disney-siker, amely adta magát a muppetosításra a mostanság főleg újrahasznosításokból gazdálkodó mikiegér-gyárban.

A Blues Brothers-féle bandaegyesítő dzsemborikat követő történet hősének, Walternek majdnem tökéletes az élete: boldog családban él, szerető bátyjával, Gary-vel, ám sajnos – bábkülseje miatt – egyetlen barátja sem akad. Egy nap tévénézés közben végre hasonszőrűekre talál: ahogy megpillantja a Muppet-show szereplőit, elkötelezett rajongóvá válik, majd hamarosan, egy Gary-vel tett hollywoodi kirándulás során szembesülhet is az imádott Brekivel – valamint a szomorú ténnyel, hogy egy olajra éhes, gonosz milliomos porrá zúzná a nagy múltú Muppet Stúdiót. Egyetlen esélyük összeszedni a régi csapatot egy életmentő show erejéig, ami azonban korántsem egyszerű dolog, így aztán a tarka banda tagjai hamarosan fontos döntések elé kerülnek.

A Muppetek klasszikus minták alapján épül fel verbuválós zenés filmmé, amiben nincs is semmi kivetnivaló – a Disney Királyság udvartartása azonban nem sok energiát pazarolt a meseszövésre, inkább egy saját gyártású készáru, a 2002-es A házimaci cselekményvázán cserélte a medvebőrt színes szőrkavalkádra. Az önplagizálás szerencsére nem tompítja a show fényeit: a klasszikus Muppet-adások parodisztikus hangvételének és bájos humorának megőrzése, a különböző „anyagú” karakterek közti ügyes párhuzamok megteremtése és a régi mag friss báb- és élőszereplőkkel való kiegészítése (élen a Disney hercegnő-modort kiválóan hozó Amy Adams-szel) az alkotókat végül megóvta a műfaji rovótól.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/02 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10978