KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
   2005/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : Kortárs Összművészeti Fesztivál 31. Filmművészeti Nyári Egyetem, Eger, 2005. július 23-29.

• Bori Erzsébet: Cigányutak Roma-dokumentum
• Örkény Antal: Cigány film vagy roma film? Dallastól a Nyóckerig
• Varró Szilvia: Romák a képernyőn Sötét hírek
MAGYAR MŰHELY
• Muhi Klára: Táncórák és ütlegek Böszörményi és a cenzúra
• Muhi Klára: Hogy fut ki alólunk egy világ Beszélgetés Gyarmathy Líviával
• Hungler Tímea: Nem vagyunk szentek Beszélgetés Gárdos Péterrel

• Pápai Zsolt: Mozgókép-kalligráfia Martin Scorsese portréjához
• Kubiszyn Viktor: Bekattanva Taxisofőr
KULTUSZMOZI
• Géczi Zoltán: Rémálom luxuskivitelben Sin City
• Kovács Marcell: Bűnös városok A Gotham–Sin City tengely
• Kubiszyn Viktor: A repülés művészete Galaxis útikalauz stopposoknak
• Köllő Killa: Címszavak a világmindenségből Útikalauz-változatok
TITANIC
• Varró Attila: Elveszett ártatlanság Titanic: anime a fedélzeten
• Vágvölgyi B. András: Ex Oriente: luxus

• Trosin Alekszandr: A gödörből Orosz filmipar
FESZTIVÁL
• Schreiber András: A függetlenfilmezés diszkrét bája Székesfehérvár
DVD
• Gelencsér Gábor: Persona grata Bergman-filmek DVD-n

• Bíró Yvette: Bergman tánca Sarabande
KRITIKA
• Kolozsi László: Egészség-ügy Üvegfal
• Kárpáti György: Dupla dogma Még egy csók
LÁTTUK MÉG
• Vaskó Péter: Pofonok földje
• Bori Erzsébet: Testvéred feleségét…
• Köves Gábor: A Richard Nixon-merénylet
• Földes András: Edukators
• Köves Gábor: Boogeyman
• Vajda Judit: Tangó és tulipán
• Vízer Balázs: Mennyei királyság
• Kárpáti György: Zöld határ
• Pápai Zsolt: Hitler titkárnője

             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Sötétkékmajdnemfekete

Kolozsi László

Azuloscurocasinegro – spanyol, 2007. Rendezte és írta: Daniel Sanchez Arévalo. Kép: Juan Carlos Gomez. Zene: Pascal Gaigne. Szereplők: Quim Guiterrez (Jorge), Marta Etura (Paula), Raúl Arévalo (Israel), Antonio de la Torre (Antonio). Gyártó: Tesela Producciones Cinematográficas. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 105 perc.

 

Daniel Sanchez Arévalo Sötétkékmajdnemfekete című filmje sötétkék, majdnem fekete komédia. Nem csak a homoszexuális szál, nem csak a börtön- és a kórházjelenetek, hanem a képek színe, a film sötétkékmajdnemfekete hangulata, nyers humora és a férfiakat simán lejátszó színésznők miatt is lehet Almodóvart kiáltani – de felesleges. Arévalo életszemlélete egészen más, mint a nagy neves kor- és honfitársé; Arévalo esendő hőseinek a rendező nem bocsátja meg kis és nagy bűneiket: a bűntetteket bűnhődés követi; a közösülés után óvatosan lopódzik a szerelem; a nyughatatlan portásfiú sötétkékmajdnemfekete öltönyre ácsingózik. Arévalo alakjai hétköznapibbak Almodóvar alakjainál, történetei egyszerűbbek, elmondva akár az a benyomásunk is támadhatna, hogy filmje önéletrajzi, ahogy honunkban mondják: „így jöttem” film. Jorge, a portásfiú beteg apját ápolja, és hiába küzd egyetemmel, a multik szkülláival, nem nyert bebocsáttatást a jobb életbe. Sorsában egy félnótás barátja osztozik, akivel a bérház tetejéről figyelik a szomszéd ház masszázsszalonját. Jorge testvére – nem derül ki, miért – börtönben ül; egy színjátszó-körben ismerkedik meg Paulával, aki mindegy, hogy kitől, gyereket akar: hogy átkerüljön a börtönkórházba. Életképes spermái – mint kiderül – azonban csak Jorgénak vannak, aki egy beszélőn belemegy abba, hogy Paulát teherbe ejtse. Ki lehet találni a folytatást. Ez az egyetlen baj Arévalo filmjével, ami egyébként joggal nyert számos Goya-díjat (többek közt a legjobb első film díját) – és ez a legnagyobb különbség Arévalo és Almodóvar között: ez utóbbi nem kiszámítható. És nem beszámítható. Minden filmje szívszorító és megható. Arévaloé csak: szívszorítómajdnemmegható.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/07 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9056