KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
   2005/május
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• N. N.: Bergman-leltár

• Kubiszyn Viktor: A Névtelen Ember Eastwood, a desperado
• Nevelős Zoltán: A Magnum erejével Piszkos Harry-verziók
• N. N.: Eastwood, a zsaru
• Géczi Zoltán: Időn túli karrier Eastwood estéje
• Jaksity György: A társasági lény A vállalat
• Mihancsik Zsófia: Világok harca Globál-dokumentumok
• Pápai Zsolt: Bolond Pierrot Hollywoodba megy Az Álomgyár lázadói
• N. N.: Paul Schrader
• Teszár Dávid: Tokió sötétben Shinya Tsukamoto
MAGYAR MŰHELY
• Kemény György: A szememen át Kovásznai György filmfestményei
• Schreiber András: Egy boldog ember Káldy-körkép
TELEVÍZÓ
• Kolozsi László: Smink nélkül Kultúra a képernyőn

• Bársony Éva: Pornó és mártírium Berlin
• Karátson Gábor: Örökbefogadott filmek Belső-Ázsiai mozgókép
MULTIMÉDIA
• Sebő Ferenc: Az akció vége Half-Life 2
KRITIKA
• Stőhr Lóránt: Egyszeregy 5x2
• Vaskó Péter: Tőrbe csalva A Repülő Tőrök Klánja
• Bayer Antal: Moebius a vadnyugaton Blueberry
LÁTTUK MÉG
• Ádám Péter: Mint egy angyal
• Győrffy Iván: Genezis
• Vízer Balázs: 36
• Vaskó Péter: Constantine, a démonvadász
• Vajda Judit: Kacsaszezon
• Köves Gábor: A titkos ajtó
• Strommer Nóra: Japán szerető
• Ardai Zoltán: Hiúság vására
• Bori Erzsébet: Egy mukkot se!

             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A fekete halál

Koltai Ágnes

Erre a műfaját eldönteni képtelen filmre pontosan ráillik a közismert „se hús, se hal” kifejezés. A rendező a krimi eszközeivel próbálta ábrázolni a Csehszlovákia felszabadulását követő első évek forrongó társadalmát. Azt a korszakot, amikor a hatalom kérdése még nyitott, amikor a társadalmi élet minden mozzanatára a hatalmi harc nyomta rá bélyegét. E történelmi folyamatot egyetlen, a háborút követő évekre igen jellemző, látványos gazdasági jelenségre, a feketepiacra és annak felszámolására szűkíti. Ami már csak azért is felszínes egyszerűsítés, mert a feketepiac nem valamely társadalmi rend jellemzője, hanem a hiánygazdaság kényszerű velejárója.

A filmrendező elképzelésével és álláspontjával ellentétben, a feketézés elleni sikeres harc önmagában nem eredményezi a szocialista hatalomátvételt, csupán egy – másutt is – szükségszerű gazdaságszervezési intézkedés. A cselekmény egészen más közegben játszódik, mint amiről szólni akar; az osztályharc szimpla rendőrségi üggyé válik. A film kriminek is rossz, mert hiányzik belőle az igazi izgalomra okot adó alapszituáció, a vérbeli bűnöző és nyomozó figurája. A társadalomábrázolás ilyen eszközökkel eleve reménytelen, a társadalomrajz azért mosolyogtatóan naiv és félrevezető, így lett ez a film felemás, hiteltelen, és bizony unalmas is.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/02 39. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7978