KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
   2005/május
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• N. N.: Bergman-leltár

• Kubiszyn Viktor: A Névtelen Ember Eastwood, a desperado
• Nevelős Zoltán: A Magnum erejével Piszkos Harry-verziók
• N. N.: Eastwood, a zsaru
• Géczi Zoltán: Időn túli karrier Eastwood estéje
• Jaksity György: A társasági lény A vállalat
• Mihancsik Zsófia: Világok harca Globál-dokumentumok
• Pápai Zsolt: Bolond Pierrot Hollywoodba megy Az Álomgyár lázadói
• N. N.: Paul Schrader
• Teszár Dávid: Tokió sötétben Shinya Tsukamoto
MAGYAR MŰHELY
• Kemény György: A szememen át Kovásznai György filmfestményei
• Schreiber András: Egy boldog ember Káldy-körkép
TELEVÍZÓ
• Kolozsi László: Smink nélkül Kultúra a képernyőn

• Bársony Éva: Pornó és mártírium Berlin
• Karátson Gábor: Örökbefogadott filmek Belső-Ázsiai mozgókép
MULTIMÉDIA
• Sebő Ferenc: Az akció vége Half-Life 2
KRITIKA
• Stőhr Lóránt: Egyszeregy 5x2
• Vaskó Péter: Tőrbe csalva A Repülő Tőrök Klánja
• Bayer Antal: Moebius a vadnyugaton Blueberry
LÁTTUK MÉG
• Ádám Péter: Mint egy angyal
• Győrffy Iván: Genezis
• Vízer Balázs: 36
• Vaskó Péter: Constantine, a démonvadász
• Vajda Judit: Kacsaszezon
• Köves Gábor: A titkos ajtó
• Strommer Nóra: Japán szerető
• Ardai Zoltán: Hiúság vására
• Bori Erzsébet: Egy mukkot se!

             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az ember, aki túl keveset tudott

Békés Pál

 

Nincsen új a nap alatt. De nem is mindig szükséges. Vannak jól bevált sémák, melyek ügyes csavarással, szellemes aktualizálással és jó színészekkel ismét épkézláb mozivá, és ha a szerencse is a rendező mellé szegődik, sikerfilmmé gyúrhatók. Az ember, aki túl keveset tudott éppen ilyesfajta ötletre épít, a profi titkosszolgálatok mérkőzésébe véletlenül belekeveredett mit sem sejtő amatőr kliséjére.

Ezúttal Bill Murray-é, a kerekfejű és látványosan semmitmondó arcú komikusé a főszerep, ő játssza a derűs iowai surmót, aki saját születésnapját ünneplendő, beállít Londonban élő, sikeres öccséhez, hogy figyeljenek már őrá is egy kicsit. A sikeres öcsnek azonban éppen üzleti vacsorát kell abszolválnia, így azután kínjában befizeti az ünnepeltet egy tévévetélkedőbe, melyben a versenyzők egy élethű krimiben vehetnek részt. A véletlen valódi krimibe sodorja a szórakozásra vágyót – az orosz és az angol titkosszolgálatok háttérbe szorult vezetőinek közös akciójába: együttes erőfeszítéssel kívánják felrobbantani a Londonba érkező orosz miniszterelnököt és angol vendéglátóját, hogy így támasszák fel haló poraiból a hidegháborút, mely mindkettejük kenyerét jelentette. A mit sem sejtő iowai videótéka-tulajdonos pajkos tévévetélkedőben érzi magát, és a tékában kilóra fogyasztott bárgyú krimik modorában adja elő az érdesszívű bérgyilkos pengeagyú titkos ügynökkel és szívtipró playboyjal elegy figuráját, melyet jótékonyan színez az alap: az amerikai Közép-nyugatról szalajtott nem egészen nagyvárosias alkatú (más szóval enyhén bunkoid) balfácán. A jutalomjátékot jól játssza a jutalmazott. Az orosz népképviseletben előadott guggolóst, melyben duettet táncol a bombát rejtő Maruszja-babával, még emlegetni fogják táncos-komikus körökben. A film a blődli-kategória élvonalába tartozik.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1998/06 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3740