KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
   2005/május
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• N. N.: Bergman-leltár

• Kubiszyn Viktor: A Névtelen Ember Eastwood, a desperado
• Nevelős Zoltán: A Magnum erejével Piszkos Harry-verziók
• N. N.: Eastwood, a zsaru
• Géczi Zoltán: Időn túli karrier Eastwood estéje
• Jaksity György: A társasági lény A vállalat
• Mihancsik Zsófia: Világok harca Globál-dokumentumok
• Pápai Zsolt: Bolond Pierrot Hollywoodba megy Az Álomgyár lázadói
• N. N.: Paul Schrader
• Teszár Dávid: Tokió sötétben Shinya Tsukamoto
MAGYAR MŰHELY
• Kemény György: A szememen át Kovásznai György filmfestményei
• Schreiber András: Egy boldog ember Káldy-körkép
TELEVÍZÓ
• Kolozsi László: Smink nélkül Kultúra a képernyőn

• Bársony Éva: Pornó és mártírium Berlin
• Karátson Gábor: Örökbefogadott filmek Belső-Ázsiai mozgókép
MULTIMÉDIA
• Sebő Ferenc: Az akció vége Half-Life 2
KRITIKA
• Stőhr Lóránt: Egyszeregy 5x2
• Vaskó Péter: Tőrbe csalva A Repülő Tőrök Klánja
• Bayer Antal: Moebius a vadnyugaton Blueberry
LÁTTUK MÉG
• Ádám Péter: Mint egy angyal
• Győrffy Iván: Genezis
• Vízer Balázs: 36
• Vaskó Péter: Constantine, a démonvadász
• Vajda Judit: Kacsaszezon
• Köves Gábor: A titkos ajtó
• Strommer Nóra: Japán szerető
• Ardai Zoltán: Hiúság vására
• Bori Erzsébet: Egy mukkot se!

             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A repülés elmélete

Kis Anna

 

Gondolhatnánk azt is, hogy csöpögősre, kicsit egyszerűcskére sikerült az egyébként kényes alapkérdés érzékenynek szánt feldolgozása. A repülés elméletét nézve azonban felötlik a gyanú, hogy itt mindez talán mégiscsak fordítva működik: a rendező zsarolni próbálja korrekt gondolkodású nézőjét. Fejébe vette, hogy igenis könnyfakasztó filmdrámát csinál, mi több, még ahhoz is ragaszkodik, hogy szívet facsaró zenei aláfestés mellett Kenneth Branagh saját világmegváltó lelkétől vajpuhává olvadt premier plánját kelljen néznem drámai csúcspont gyanánt. S hogy én ezt pisszenés nélkül meg is tegyem, alattomos cselhez folyamodik. Olyan elemien zavarba ejtő témát vág a fejemhez, amellyel kapcsolatban számításai szerint nem veszem majd a bátorságot vadul fröcsögve szitkozódni – egy nyomorék lány szexuális vágyairól lesz szó ugyanis.

Két párhuzamos sors mentén fejti ki alapfilozófiáját a film: Jane tolószékhez kötött, érthető emberi beszédre már alig-alig képes fiatal lány, akinek életcélja az, hogy bármi áron is, de elveszítse kényszerből őrzött szüzességét. Richard sziszifuszi Ikarusz-szindrómában szenvedő önjelölt drámahős, aki krízises életének küzdőteréül ezúttal a repülőgépbarkácsolást jelölte ki. Mindegy mi van, csak mindig más legyen, s bár ezt a sportot sokféle szinten lehet űzni, végelszámolásban a probléma mégis ugyanaz marad. Ha az ember nyomorék, egészséges szexre vágyik, ha van két egészséges lába, akkor jobb volna repülni inkább, ha kínkeserves helyzetbe kerül, sebtiben lelki kriplit jelent, ha pedig olyan drámahős szeretne lenni, amilyenbe még maga is belekönnyezik, akkor nagy nehezen összetákolja a két szárnyon szálló szimbólumszerkezetet, és átengedi a repülés kizárólagos jogát valakinek, akit nagyon szeret. Megannyi szimbolikus sulykolás után is biztos ami biztos, Kenneth Branagh a finisben elárulja még: a repülésnek történetünkben egynél több jelentése van.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2000/07 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3000