KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
   2005/április
KRÓNIKA
• Jancsó Miklós: Kozák András (1943–2005)
FILMSZEMLE
• Szilágyi Ákos: A kecske szeme Játékfilmek
• Bikácsy Gergely: A rövidfilm-rítus Kísérleti és kisjátékfilmek
• Bori Erzsébet: Ez van Dokumentumfilmek
• Muhi Klára: Kísérleti szemle Beszélgetés Gazdag Gyulával
• N. N.: A 36. Magyar Filmszemle díjai

• Ardai Zoltán: Örök szobaszámok 2046
• Kriston László: Hongkongi tangó Beszélgetés Christopher Doyle-lal
• Varró Attila: Azonosítatlan holttestek Johnnie To
• N. N.: Johnnie To és a MilkyWay
• Ádám Péter: A Vichy-szindróma Francia amnézia
• Sándor Tibor: A kultúrfölény fogságában Trianon-dramaturgia
• Pápai Zsolt: Nagymagyar retro Velünk élő Trianon
• Hirsch Tibor: Nem oda Buda Budapest-szocio
• Erdélyi Eszter: Executio praecox Vertigo, férfi, nő
TELEVÍZÓ
• Tóth Dezső: Truman felett az ég A média és teremtményei
KRITIKA
• Kolozsi László: A szemétdomb Dallas Pashamende
• Stőhr Lóránt: Szerintük a világ Le a fejjel!
• Kubiszyn Viktor: Női kesztyű Millió dolláros bébi
LÁTTUK MÉG
• Ádám Péter: Intim vallomások
• Takács Ferenc: Kényszerszünet
• Vízer Balázs: Az operaház fantomja
• Kovács Marcell: A gépész
• Turcsányi Sándor: Schizo
• Köves Gábor: Csak lazán!
• Csillag Márton: Szürke, Merci
• Vajda Judit: Bonbon, a kutya
• Csillag Márton: A balszerencse áradása

• N. N.: KALAUZ

             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Szótagrejtvény

Loránd Gábor

 

Nagyon rémes krimit; szándékozott rendezni Pawel Komorowski. Láttunk is idegborzoló hajszát a lépcsőházban, borotvával felhasított arcot, tenyeret, hallunk Tarzanénál velőtrázóbb sikolyokat ebben a bűnügyi szerelmi három-, sőt négyszög-történetben. Piotr, sebész főorvos, családapa (a Keresztesekből és a Mater Johannából jól ismert Mieczyslaw Voit alakítja), szerelmi viszonyt folytat Évával, aki ugyanabban a kórházban asszisztens. Felesége nem akar válni, viszont szeretője elhagyja egy fiatalabb férfiért. De amikor Évától névtelen levelekben egy zsaroló pénzt követel, és borotvával fenyegeti (hogy milyen okból, milyen alapon, nem tudjuk meg), a lány Piotrnál keres menedéket. A fenyegetések nem maradnak abba, a sikolyok szaporodnak, végül is, mire a rejtély (lesz néző, aki hamar rájön...) megoldódik, Éva bomlott aggyal mered a semmibe, Piotr pedig ajtaja előtt zokog.

Komorowski úgy nem talál a célba, hogy egy kicsit túllő rajta. Az unalom buktatóját (a krimire leselkedő egyik lehetséges veszély) sikerrel kerüli el – viszont talán az elszánt „izgatási” szándék az oka, hogy az izgalom nem mindig magából a történetből, annak ka-nyaraiból fakad, hanem gyakran külsődleges, hatásvadász fogások idézik elő; s a történet logikailag sem mindig hiteles. Tudatos, de nem igazán szerencsés lélektani-hiszterizáló műveletek kelepcéjébe lép fél lábbal a rendező. Azért csak fél lábbal, mert egy-egy pillanatra valamennyire magától a sztoritól is „izgulhat” a néző.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1979/10 47-48. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8125