KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
   2005/április
KRÓNIKA
• Jancsó Miklós: Kozák András (1943–2005)
FILMSZEMLE
• Szilágyi Ákos: A kecske szeme Játékfilmek
• Bikácsy Gergely: A rövidfilm-rítus Kísérleti és kisjátékfilmek
• Bori Erzsébet: Ez van Dokumentumfilmek
• Muhi Klára: Kísérleti szemle Beszélgetés Gazdag Gyulával
• N. N.: A 36. Magyar Filmszemle díjai

• Ardai Zoltán: Örök szobaszámok 2046
• Kriston László: Hongkongi tangó Beszélgetés Christopher Doyle-lal
• Varró Attila: Azonosítatlan holttestek Johnnie To
• N. N.: Johnnie To és a MilkyWay
• Ádám Péter: A Vichy-szindróma Francia amnézia
• Sándor Tibor: A kultúrfölény fogságában Trianon-dramaturgia
• Pápai Zsolt: Nagymagyar retro Velünk élő Trianon
• Hirsch Tibor: Nem oda Buda Budapest-szocio
• Erdélyi Eszter: Executio praecox Vertigo, férfi, nő
TELEVÍZÓ
• Tóth Dezső: Truman felett az ég A média és teremtményei
KRITIKA
• Kolozsi László: A szemétdomb Dallas Pashamende
• Stőhr Lóránt: Szerintük a világ Le a fejjel!
• Kubiszyn Viktor: Női kesztyű Millió dolláros bébi
LÁTTUK MÉG
• Ádám Péter: Intim vallomások
• Takács Ferenc: Kényszerszünet
• Vízer Balázs: Az operaház fantomja
• Kovács Marcell: A gépész
• Turcsányi Sándor: Schizo
• Köves Gábor: Csak lazán!
• Csillag Márton: Szürke, Merci
• Vajda Judit: Bonbon, a kutya
• Csillag Márton: A balszerencse áradása

• N. N.: KALAUZ

             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Elfelejtett dallam, fuvolára

Kovács András Bálint

 

Sokféle társadalmi szituációt jelképezett már szerelem a művészetben, nem csoda, ha Rjazanov új kádernyúzó értelmiségi filmjében a peresztrojka konfliktusai jelennek meg a szerelem rózsaszínű köntösében. A film részben társadalmi bohózat, amelyet nálunk Bacsó Péter szokott csinálni, részben kutyaközönséges szerelmi háromszög-történet, mégpedig a régivágásúból: hivatali főnök, plusz alá beosztott kis ápolónő, kontra társadalmi rangot reprezentáló, hatalmas apóst jelentő feleség. A rádióból közben – mutatis mutandis, akárcsak egy későkádárkori merész magyar történelmi rémfilmben – állandóan szól a peresztrojka, hogy el ne felejtsük, politikai jelentésű szerelmi történetről van szó. Hősünk határozatlan alak, amolyan gyenge szem a fejlődés kerékkötőinek erős láncában, aki engedne is a glásznosztynak, meg félti is tőle a kenyerét. Ám a szerelem erős úr, és szegény bürokratánk, nem tudván választani felesége és szeretője, hivatali rangja és lelkiismerete között szívinfarktust kap, és már-már meghalna, ha nem lehelné rá életadó csókját Lida Peresztorkovna, hogy elkárhozott szerelmét visszahozza az utolsó ítéletre várók szomorú gyülekezetéből, ahová a film a szó szoros értelmében el is kíséri.

Rjazanov igazi kurzusfilmet készített, néhány szürrealisztikus látomásbetéttel, amelyek kifejezetten érdekessé, mi több, realistává is tehették volna a filmet, ha nem volnának csupán illusztratívak és primitíven ironikusak. Így a film pusztán illusztrációja egy sablonszerű társadalmi képletnek, melynek hallatán az értelmiség éljenez, Gorbi jóindulatúan bólogat, a káderhad az öklét rágja és revolveréhez kap. „Habár fölül a gálya /S alul a víznek árja/ De közbül a káderek /Na, akkor ki az úr?”


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1989/10 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5496