KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
   2005/április
KRÓNIKA
• Jancsó Miklós: Kozák András (1943–2005)
FILMSZEMLE
• Szilágyi Ákos: A kecske szeme Játékfilmek
• Bikácsy Gergely: A rövidfilm-rítus Kísérleti és kisjátékfilmek
• Bori Erzsébet: Ez van Dokumentumfilmek
• Muhi Klára: Kísérleti szemle Beszélgetés Gazdag Gyulával
• N. N.: A 36. Magyar Filmszemle díjai

• Ardai Zoltán: Örök szobaszámok 2046
• Kriston László: Hongkongi tangó Beszélgetés Christopher Doyle-lal
• Varró Attila: Azonosítatlan holttestek Johnnie To
• N. N.: Johnnie To és a MilkyWay
• Ádám Péter: A Vichy-szindróma Francia amnézia
• Sándor Tibor: A kultúrfölény fogságában Trianon-dramaturgia
• Pápai Zsolt: Nagymagyar retro Velünk élő Trianon
• Hirsch Tibor: Nem oda Buda Budapest-szocio
• Erdélyi Eszter: Executio praecox Vertigo, férfi, nő
TELEVÍZÓ
• Tóth Dezső: Truman felett az ég A média és teremtményei
KRITIKA
• Kolozsi László: A szemétdomb Dallas Pashamende
• Stőhr Lóránt: Szerintük a világ Le a fejjel!
• Kubiszyn Viktor: Női kesztyű Millió dolláros bébi
LÁTTUK MÉG
• Ádám Péter: Intim vallomások
• Takács Ferenc: Kényszerszünet
• Vízer Balázs: Az operaház fantomja
• Kovács Marcell: A gépész
• Turcsányi Sándor: Schizo
• Köves Gábor: Csak lazán!
• Csillag Márton: Szürke, Merci
• Vajda Judit: Bonbon, a kutya
• Csillag Márton: A balszerencse áradása

• N. N.: KALAUZ

             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Törvényre törve

Sneé Péter

 

Kidüllesztett pocakjával, lomha, mackós járásával Steven Seagal gyermekkorunk kedvencére emlékeztet. És nemcsak gesztusai meg vonásai hasonlítanak Roger Moore-éra, szerepe is. A legfőbb igazságosztót kell alakítania, aki helyreállítja a rendet. Sajnos, az elmúlt évtizedekben tovább romlott a világ, míg elődje beérhette néhány jól irányzott, mosolygós ökölcsapással, mert elég volt annyi a gonosz megregulázásához (s a csúf fiúknál őt is jobban ingerelték a szép lányok), addig a kilencvenes évek Sötét Angyala már különösebb szenteskedés nélkül űzi az embervadászat nemes passzióját.

A védtelen állatkák, valamint a gyöngébb nem oltalmára tör-zúz, gyilkol. Egy hulla megszokott, köznapi látvány néki, az autók és a berendezés csupán rongálni, csépelni valók. Vajon nyálukat csordítják-e az állandó mezítelenkedés miatt annyit háborgó szüzek, amikor ajkán gyöngéd, bujkáló félmosollyal térdben amputálja az egyik gonosztevő lábát, vagy hentesbárddal szögezi falnak a reá támadókat? Bármiként lett légyen, ő kell ide, nem vitás.

A virtus bajnoka csakugyan vonzó jelenség, vele szemben semmi esélye a drogos ördög-szállottjának. Történetük tehát szilárd tanulsággal szolgál és remek szórakozást nyújt. Úgy hatol agyunkba, akár a gyors mozdulattal belevágott, csavaros kis dugóhúzó, hősünk kedvelt koponyalékelője. Szép, humánus alkotás, köszönet érte.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/09 49. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4201