KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
   2005/április
KRÓNIKA
• Jancsó Miklós: Kozák András (1943–2005)
FILMSZEMLE
• Szilágyi Ákos: A kecske szeme Játékfilmek
• Bikácsy Gergely: A rövidfilm-rítus Kísérleti és kisjátékfilmek
• Bori Erzsébet: Ez van Dokumentumfilmek
• Muhi Klára: Kísérleti szemle Beszélgetés Gazdag Gyulával
• N. N.: A 36. Magyar Filmszemle díjai

• Ardai Zoltán: Örök szobaszámok 2046
• Kriston László: Hongkongi tangó Beszélgetés Christopher Doyle-lal
• Varró Attila: Azonosítatlan holttestek Johnnie To
• N. N.: Johnnie To és a MilkyWay
• Ádám Péter: A Vichy-szindróma Francia amnézia
• Sándor Tibor: A kultúrfölény fogságában Trianon-dramaturgia
• Pápai Zsolt: Nagymagyar retro Velünk élő Trianon
• Hirsch Tibor: Nem oda Buda Budapest-szocio
• Erdélyi Eszter: Executio praecox Vertigo, férfi, nő
TELEVÍZÓ
• Tóth Dezső: Truman felett az ég A média és teremtményei
KRITIKA
• Kolozsi László: A szemétdomb Dallas Pashamende
• Stőhr Lóránt: Szerintük a világ Le a fejjel!
• Kubiszyn Viktor: Női kesztyű Millió dolláros bébi
LÁTTUK MÉG
• Ádám Péter: Intim vallomások
• Takács Ferenc: Kényszerszünet
• Vízer Balázs: Az operaház fantomja
• Kovács Marcell: A gépész
• Turcsányi Sándor: Schizo
• Köves Gábor: Csak lazán!
• Csillag Márton: Szürke, Merci
• Vajda Judit: Bonbon, a kutya
• Csillag Márton: A balszerencse áradása

• N. N.: KALAUZ

             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Könyv

Győrffy Iván: Képpé vált gondolat

Derítővásznak

Sághy Miklós

Győrffy kultúresszéiben az ítélőerő műveltséggel párosul.

Győrffy Iván Képpé vált gondolat című kötete az elmúlt években írt filmkritikáit gyűjti egybe, akárcsak a 2017-ben megjelent, Az élet kísértése című könyve. Egy naprakész, a művek aktuális bemutatásához kötődő műfajjal kapcsolatban óhatatlanul felmerül a kérdés, miért kell egyes darabjait időtállóbb, összegző gyűjteménnyé formálni? Választ egyfelől a médiatörténeti változások adnak, hisz mozgóképeket napjainkban nemcsak moziban, hanem különböző platformokon (számítógép- vagy telefonképernyőn) is nézhetünk, azaz a befogadás nincs a mozik heti, havi programjához kötve, és így a kritika sem veszti feltétlen időszerűségét. Másfelől a kötet is válaszol a feltett kérdésre, ugyanis annak fejezetei nem csupán pillanatnyi reflexiók a szemügyre vett filmekre, hanem olyan esszék, melyek mozgóképi tárgyuk bírálata során bátran elkalandoznak a kultúra egyéb területeire is. Mindemellett, noha valóban nincs a szóban forgó kötetnek átfogó narratívája, a különböző írásokat mégis egybekapcsolja a megközelítések egységes szemléletmódja, illetve az ugyanazon vagy a rokon kérdéskörök ismétlődő megjelenései.

Az egybegyűjtött kritikák részben a magyar film, részben a világ filmtermésének újabb alkotásaira fókuszálnak. Mindkét terület szemrevételezésekor elsődleges szempont a mozgóképi alkotások történelemhez, történeti emlékezethez és ezen keresztül a társadalmi folyamatokhoz fűződő viszonya. Külön-külön fejezetet szentel a szerző az újabb magyar vígjátékoknak, bűnfilmeknek, sci-fiknek, valamint az Egyesült Királyság kortárs filmtermésének, a Coen testvérek alkotásainak, az otthontalanság mozgóképi megjelenítéseinek. Az egyes írások – kritikai funkciójuknak megfelelően – kellő indoklással ítéletet mondanak a fókuszba állított filmek képi világáról, dramaturgiájáról és a színészi játékról. Az alkotások által felvetett problémák gyakorta izgalmas bölcseleti eszmefuttatásokra indítják a szerzőt, melyek kibontásához, meggyőzőbbé tételéhez filozófusok, történészek, írók, költők műveit is sűrűn segítségül hívja. Visszatérő eljárása szinte minden írásnak, hogy a középpontba állított mozgóképeket történelmi, filmtörténeti, valamint a rendezői életmű (ha nem elsőfilmes alkotóról van szó) kontextusában is elhelyezi, illetve rokonítja – akár a kötetben is tárgyalt – más alkotásokkal. Sokszor érdekes háttérinformációkkal (színészekről, rendezőkről, forgatásról) színesíti elemzéseit a szerző, a kritikáknál elmaradhatatlan szüzsék pedig egyfelől olyan szemléletesek, hogy azok alapján plasztikus képet kapunk a filmben ábrázolt események jellegéről, másfelől pedig semmi olyan nem árulnak el, ami a mozgóképek későbbi megtekintésének izgalmát csökkenthetné.

A kritikákban gyakorta nincs elég tér a hosszabb elemzésekre. Ezért hárul fontos szerep az olyan jól eltalált, megvilágító erejű metaforákra Győrffy gondolatmenetében, mint amilyet például A pap gyermekei című film stílusának leírásakor alkalmaz: „egészen az utolsó jelenetig az akasztófahumor szitájával meregeti a tengert” (184). Az is ötletes, amikor a Viktória királynő és Abdul elemzése során úgy jellemzi a gyarmatosítás kétarcúságát, a „viktoriánus álmot”, mely elleplezi a szomorú realitást, hogy „ez az álom még sértetlen, megnyugtató paplanként takarta be a gyarmatosítók által vetett, ám fakírokhoz illő ágyat” (229). Ezekhez hasonló szellemes metaforákkal, szóképekkel bőven találkozhatunk a kötetben.

Győrffy Iván könyve a filmeket középpontba állító kultúrtörténeti esszék gyűjteménye, melyeket a megbírált alkotások ismerete nélkül is élvezet olvasni. Mindez persze a vizsgált filmeknek kedvez, hisz bármennyire is kritikus velük esetenként a szerző, a hagyományba ágyazás még a gyengébbnek tűnő alkotások iránt is kíváncsivá teheti az olvasót. A kötet gyűjteményes voltából adódóan kézikönyvként is használható, például úgy, hogy valaki DVD-ről vagy más módon megnéz egy filmet, majd elolvassa hozzá a vonatkozó fejezetet, mely a rokon jelenségek, alkotások gazdag bemutatásával a filmművészet (vagy éppen az irodalom) más, nem kevésbé izgalmas területeire is elkalauzolja aztán kíváncsi befogadóját.

 

Gondolat Kiadó, 2019.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2020/02 53-53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14434