KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
   2005/április
KRÓNIKA
• Jancsó Miklós: Kozák András (1943–2005)
FILMSZEMLE
• Szilágyi Ákos: A kecske szeme Játékfilmek
• Bikácsy Gergely: A rövidfilm-rítus Kísérleti és kisjátékfilmek
• Bori Erzsébet: Ez van Dokumentumfilmek
• Muhi Klára: Kísérleti szemle Beszélgetés Gazdag Gyulával
• N. N.: A 36. Magyar Filmszemle díjai

• Ardai Zoltán: Örök szobaszámok 2046
• Kriston László: Hongkongi tangó Beszélgetés Christopher Doyle-lal
• Varró Attila: Azonosítatlan holttestek Johnnie To
• N. N.: Johnnie To és a MilkyWay
• Ádám Péter: A Vichy-szindróma Francia amnézia
• Sándor Tibor: A kultúrfölény fogságában Trianon-dramaturgia
• Pápai Zsolt: Nagymagyar retro Velünk élő Trianon
• Hirsch Tibor: Nem oda Buda Budapest-szocio
• Erdélyi Eszter: Executio praecox Vertigo, férfi, nő
TELEVÍZÓ
• Tóth Dezső: Truman felett az ég A média és teremtményei
KRITIKA
• Kolozsi László: A szemétdomb Dallas Pashamende
• Stőhr Lóránt: Szerintük a világ Le a fejjel!
• Kubiszyn Viktor: Női kesztyű Millió dolláros bébi
LÁTTUK MÉG
• Ádám Péter: Intim vallomások
• Takács Ferenc: Kényszerszünet
• Vízer Balázs: Az operaház fantomja
• Kovács Marcell: A gépész
• Turcsányi Sándor: Schizo
• Köves Gábor: Csak lazán!
• Csillag Márton: Szürke, Merci
• Vajda Judit: Bonbon, a kutya
• Csillag Márton: A balszerencse áradása

• N. N.: KALAUZ

             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Egy fiú hazatér

Barkóczi Janka

Ben Is Back – amerikai, 2018. Rendezte és írta: Peter Hedges. Kép: Stuart Dryburgh. Zene: Dickon Hinchliffe. Szereplők: Julia Roberts (Holly), Lucas Hedges (Ben), Kathryn Newton (Ivy), Courtney B. Vance (Neal). Gyártó: Black Bear Pictures / Color Force. Forgalmazó: ADS Service. Feliratos. 103 perc.

 

Holly vidáman érkezik haza gyerekeivel a karácsonyi előadás próbájáról, amikor a kertjükben ismerős idegen bukkan fel. A látogató Ben, a rég nem látott legidősebb fiú, akinek kezelhetetlen drogfüggősége a család történetének egyik sötét fejezete. Bár a korábbi karácsonyok rossz tapasztalatai után a família egyszer már úgy döntött, hogy többé nem kér Ben jelenlétéből, Holly-ban most mégis feltámad a remény, hogy visszakaphatja őt. Közös megegyezéssel és erős gyanakvással huszonnégy órás próbaidőt szabnak a vendégnek, de ez az egyetlen, rövid nap sem telik gondok nélkül. Miközben az anya a fiú minden lépését figyeli, és oroszlánként küzd azért, hogy a helyes ösvényen tartsa, olyan alakok bukkannak fel a múltból, akiket jobb lenne örökre elfelejteni.

Hogy hány feldolgozás után válik egy téma trenddé, nehéz megállapítani, de tény, hogy az Egy fiú hazatér és Felix van Groeningen Csodálatos fiú című filmje között szoros párhuzamot lehet felfedezni. Mindkét film függő gyerekek és hozzátartozóik küzdelmeit és megmentési-túlélési stratégiáit taglalja, és mindkettő létrejöttében fontos egy valódi apa-fiú páros. Míg az előbbiben az eredeti történet érintettjei működtek közre, itt Peter Hedges rendező a saját fiára osztotta a főszerepet. Lucas Hedges az egyik legizgalmasabb és legtöbbet foglalkoztatott fiatal színész mostanában, aki Frances McDormand-tól (Három óriásplakát Ebbing határában) Nicole Kidman-en (Eltörölt fiú) át szinte mindenkinek a fiát eljátszotta már. Ezúttal Julia Roberts mellett jelenik meg, akivel minden szempontból felveszi a versenyt. A drog és a család viszonya fontos és nagyon összetett kérdés, de ezt a bonyolultságot láthatóan nehéz megragadni. Ben drámája viszonylag egyszerűen, elsősorban az anya szemszögéből elmesélve, áldozatként mutat be minden érintettet, ezzel pedig együttérzést, sajnálatot és szomorúságot kelt a nézőben.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/04 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14062