KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
   2005/március
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : Mediawave ’2005

• Horeczky Krisztina: Retró, posztmodern, high-tech Fiatal operatőrök Budapestről
• Kubiszyn Viktor: Virtuálváros Budapest és a fiatal film
MAGYAR MŰHELY
• Reményi József Tamás: Valamit kezdeni Sorstalanság
• Muhi Klára: Párbeszéd és svédcsavar Herskó János filmjei
• Fésős András: Aczéltelefonok Beszélgetés Herskó Jánossal

• Köves Gábor: Hollywood ostora Howard Hughes csodálatos élete
• Schubert Gusztáv: Legek ura Aviátor
• Kolozsi László: Bűnbeesés után Japrisot mozija
• Juhász Balázs: Silencio Lynch-hangulat
• Bori Erzsébet: Kinézni a fejünkből Verzió emberjogi fesztivál
• Bán Zoltán András: Éles fény Susan Sontag: A szenvedés képei
TELEVÍZÓ
• Vaskó Péter: A tárgyak cirkusza Széljegyzetek a reklámkultúrához
ANIMÁCIÓ
• Csillag Márton: Priit és most AniFest 2.
• Kemény György: Józsefvárosi távlatok Nyócker-stíl
KRITIKA
• Báron György: Nyáron, görögbe Csudafilm
• Kolozsi László: Matracsír Belső tenger
LÁTTUK MÉG
• Nevelős Zoltán: Utolsó élet az univerzumban
• Bori Erzsébet: Bűnök
• Vincze Teréz: A kis virtuóz
• Kárpáti György: Fűrész
• Kolozsi László: Anya és a szerelem
• Csantavéri Júlia: Éjfél után
• Kolozsi László: Egy hulla, egy falafel és a többiek
• Csillag Márton: A por
• Ardai Zoltán: Kerülőutak
• Teszár Dávid: Átok

             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

4 évszak kis falumban

Vajda Judit

Les 4 saisons d’Espigoule – francia, 2005. Írta és rendezte: Christian Philibert. Kép: Henri Paul Amar, Christian Pfohl és Franz Ventura. Zene: Michel Korb. Gyártó: Lardux Films / Cedolozo Productions. Forgalmazó: Best Hollywood. Feliratos. 97 perc.

 

Nem lehet pontosan tudni, hogy a 4 évszak kis falumban a cinéma vérité vagy a cinéma direct módszerével készült-e, esetleg úgy ahogy van, ügyesen megkomponált-megrendezett az egész, de annyi bizonyos, hogy a végeredmény a lehető legtisztább és legvalóságosabb moziigazság lett. Dél-Franciaországban, Provance-ban járunk, ahol Christian Philibert rendező segítségével egy kis falu, az eredeti címben szereplő Espigoule egy évét ismerhetjük meg. Ebben az egy évben pedig benne van minden, az egész világa és élete az ott élőknek, akik ősszel nyúlra vadásznak, majd a zsákmányt felhasználva ragufőzőversenyt szerveznek, télen mulatoznak, tavasszal politizálnak és választásokat tartanak, nyáron meg jöhet az esküvő. Az év egészében, minden évszakban pedig folyamatosan ugratják egymást, saját maguk költötte verseket szavalnak és elragadtatva áradoznak az ő kis falujukról.

Mindezek ellenére a 4 évszak kis falumbant nem lehet dokumentum-játékfilmnek nevezni, mivel nem akar történetet elmesélni, pontosabban több történetet is el akar mesélni, így inkább hangulatot ábrázol, ahogy egymásba fűzi a vidám vidéki epizódok egész sorát. Habár Espigoule szemmel láthatóan nem a legfejlettebb és leggazdagabb francia település, lakói nem dúskálnak a földi javakban, a film minden kockájából mégis csak úgy süt az életöröm és az életigenlés, legyen szó arról, hogy állatnak öltözve riogassuk felebarátainkat vagy döntnökök legyünk a nyúlragufőzők versenyében. A stáblista szerint ugyan volt a filmnek forgatókönyvírója és voltak színészei, akik eljátszották a fűzfapoéta, a kocsmáros, a polgármester, az idelátogató tájképfestő szerepét (ki tudja, mennyire alakították saját magukat), a 4 évszak...-ot nézve szívesen elhisszük, hogy – az egyébként tényleg létező – Espigoule-ban valóban ilyen vidám az élet és valóban ilyen elragadóak a derék falusi emberek.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/06 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8641