KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
   2005/március
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : Mediawave ’2005

• Horeczky Krisztina: Retró, posztmodern, high-tech Fiatal operatőrök Budapestről
• Kubiszyn Viktor: Virtuálváros Budapest és a fiatal film
MAGYAR MŰHELY
• Reményi József Tamás: Valamit kezdeni Sorstalanság
• Muhi Klára: Párbeszéd és svédcsavar Herskó János filmjei
• Fésős András: Aczéltelefonok Beszélgetés Herskó Jánossal

• Köves Gábor: Hollywood ostora Howard Hughes csodálatos élete
• Schubert Gusztáv: Legek ura Aviátor
• Kolozsi László: Bűnbeesés után Japrisot mozija
• Juhász Balázs: Silencio Lynch-hangulat
• Bori Erzsébet: Kinézni a fejünkből Verzió emberjogi fesztivál
• Bán Zoltán András: Éles fény Susan Sontag: A szenvedés képei
TELEVÍZÓ
• Vaskó Péter: A tárgyak cirkusza Széljegyzetek a reklámkultúrához
ANIMÁCIÓ
• Csillag Márton: Priit és most AniFest 2.
• Kemény György: Józsefvárosi távlatok Nyócker-stíl
KRITIKA
• Báron György: Nyáron, görögbe Csudafilm
• Kolozsi László: Matracsír Belső tenger
LÁTTUK MÉG
• Nevelős Zoltán: Utolsó élet az univerzumban
• Bori Erzsébet: Bűnök
• Vincze Teréz: A kis virtuóz
• Kárpáti György: Fűrész
• Kolozsi László: Anya és a szerelem
• Csantavéri Júlia: Éjfél után
• Kolozsi László: Egy hulla, egy falafel és a többiek
• Csillag Márton: A por
• Ardai Zoltán: Kerülőutak
• Teszár Dávid: Átok

             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

22 Jump Street – A túlkoros osztag

Sepsi László

22 Jump Street – amerikai, 2014. Rendezte: Phil Lord és Christopher Miller. Írta: Michael Bacall, Jonah Hill és Rodney Rothman. Kép: Barry Peterson. Zene: Mark Mothersbaugh. Szereplők: Channing Tatum (Jenko), Jonah Hill (Schmidt), Ice Cube (Dickson), Jillian Bell (Mercedes). Gyártó: Columbia Pictures / MGM. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 112 perc.

 

Az újgenerációs buddy-komédiák (Pancser police, Két kopper) közül két éve a 21 Jump Streetnek sikerült valódi vérfrissítést hozni a műfajba. Míg társai megelégedtek azzal, hogy a nyolcvanas évek hagyományaival szemben nagymenő zsarupárosok helyett nagyravágyó veszteseket emeltek főhősszerepbe, a középiskolába visszaküldött zöldfülű jardok kalandjaiban – a lúzer-lét felmagasztalásán túl – ötletesen olvadtak össze a gimi- és rendőrvígjátékok alaptoposzai, a kicsapás/felfüggesztés rímpárjától a mindkét zsáner közegébe illeszkedő típusfigurák (agyas dagi, lassúeszű szépfiú) dinamikus duójáig. Az idei folytatás nem csupán képes megismételni mindazt, ami az előző részt sikeressé tette – kezdve a Hill-Tatum-páros közti elvitathatatlan kémiával –, de mindezt meglepően intelligens reflektáltsággal teszi. Miközben hőseinek ezúttal egy főiskola újfent dizájnerdrogokkal kísérletezgető diákjai közé kell beépülniük, a 22 Jump Street úgy képes virágnyelven a folytatásfilmek kihívásairól beszélni – kitérve a nagyobb költségvetés, illetve az ismételjünk-vagy-változtassunk örök dilemmáira –, hogy eközben elkerüli a Sikoly-szériával divatba hozott, leplezetlenül a filmszövegbe illesztett műfajelméleti traktákat.

A rendezőpáros ugyan megtalálja az első rész jellegzetes motívumainak helyét a főiskolai közegben is (színjátszókör helyett slam poetry társaság, kémikus nerd-ök helyett focicsapat), és a film gonosztevői újfent kissé súlytalanok, a 22 Jump Street eközben bőséggel csihol extra feszültséget és humorforrásokat a sequel-logika állandó idézőjelezésével. A harmadik epizód árnyékában Phil Lord és Christopher Miller rendezők szolgai önkannibalizmus helyett felszabadultan játszanak a nézői elvárásokkal, ezzel a nyári szezon talán legokosabb vígjátékát küldve a mozivásznakra.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/08 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11752