KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
   2005/február
KRÓNIKA
• Andor Tamás: Makay Árpád filmoperatőr Élt 93 évet

• Bikácsy Gergely: Kés, villa, olló Hitchcock, a sorozatgyilkos
• Varró Attila: Rövid éjszaka Hitchcock utolsó filmterve
• Pápai Zsolt: Alfred Hitchcock Experimenta A kísérleti filmes Hitchcock
• N. N.: Hitchcock DVD-n
• Varga Zoltán: Megszállottak Hitchcock és Buñuel
MAGYAR MŰHELY
• Stőhr Lóránt: Magyar zsáner Film és közönsége
• Schreiber András: Független borzongások Magyar amatőrhorror
• Hungler Tímea: Inkább megyek pingpongozni Beszélgetés Dyga Zsomborral
• Horeczky Krisztina: A szavak butábbak, mint a képek Beszélgetés Mispál Attilával

• Kubiszyn Viktor: Tarantino kutyaszorítóban A hongkongi kapcsolat
• Kovács Marcell: Tökéletes másolat Tarantino-variációk
• Csillag Márton: Tisztelgés a csomagtartóból Vágvölgyi B. András: Tarantino mozija
• Földényi F. László: A Führer inasai A bukás – Hitler utolsó napjai
• Mersich Gábor: A képregény-rajzoló szerződése Maus
KRITIKA
• Vágvölgyi B. András: Koreai vendetta Oldboy
• Zoltán Gábor: Hideg törökfürdő Messze
• Csala Károly: Képtájak Rendhagyó párizsi leltár
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: Ray
• Kolozsi László: Állomásfőnök
• Varga Zoltán: Válótársak
• Köves Gábor: Közelebb!
• Vaskó Péter: A tűzből nincs kiút
• Köves Gábor: A nemzet aranya
• Mátyás Péter: Alfie

             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

CD-ROM

Eltévedve egy mozgó-képtárban

Politzer Péter

A Magyar Filmintézet úttörő kezdeményezése: CD-ROM-on áttekinthetővé tenni a hazai filmtörténetet. Az a lemez, amely idén a némafilmek (s a filmarchiválók) hagyományos nemzetközi fórumán, a Pordenonei Fesztiválon is nagy sikert aratott, a készülő sorozat első darabja.

„Egy film létrejöttének összesen két elengedhetetlen feltétele van. Az, hogy legyen exponálható nyersanyag, és hogy ezt valaki exponálja. Minden más fakultatív.”

 

*

 

Nézzük a némafilmeket. Abc-sorrendben itt van az összes, kezdetektől 1944-ig. Címével kihívóan csalogat az A három pofon. Lajthay Károly, a film forgatókönyvíró-rendezője, mellett listázva az összes többi filmje. Például az A levágott kéz (1920), főszerepben Pickford Alice... Elemzett filmek kategóriájában (ez akkor most egy másik keresést segítő opció) cégek szerinti keresés: Kovács Emil és Társa valamint a Sonor Film bemutatja: Hyppolit, a lakájt (a német változat címe: Er und sein Dienen), bemutatva 1931. XI. 27-én a Fórum moziban. Az egyik operatőr Hösch Eduard... „Schneider úr jól menő szállítóvállalatot vezet. A továbblépés és a fejlesztés kérdésében sokat vitatkozik az üzleti munkában is részt vevő lányával. (Terka az automobilokra térne át, míg papa csakis a lovakban bízik). Schneiderné vezeti az otthoni életet. A hirtelen meggazdagodott kispolgári család élete kezd megváltozni. (...) A két inas közötti különbség, a slampos Tóbiás és a le-nem-ereszkedő Hyppolit személyében életformák és társadalmi különbségek, alkalmazkodási stratégiák ütköznek”.

Filmhibák: képremegés... „a film ugyanolyan változásokon megy keresztül, mint egy radírgumi vagy egy kiló kenyér.”

Snittek közelről: „Az alkotómunkák közelről címszónál bontsa ki a szövegmezőben felkínált szavak tartalmát, ahogyan a filekezelőnél megszokta és megnézheti, hogy a filmmintáink alapján milyen képsorokat mellékeltünk az egyes szempontokhoz.” Dramaturgia – forgatókönyv – történetet mesél el – motívumtár – bűntudat – Átok vára, filmrészlet. Öltönyös férfi rohan egy erdei úton, izzad, kimerült, arcát törülgeti. Gondolatai feliratként rávetítődnek az útra, hirtelen szellemkép veszi üldözőbe, menekül, hátra-hátra néz, felpattan egy lovaskocsira, de a szellem továbbra is vádlóan emeli ujját felé... „végül egy szakadékban leli halálát”. Olvasható az Átok vára cselekménye is, sőt az is kiderül, hogy „Dr. Goethy Miklós, múzeumi titkár egy középkori olasz festő utolsó képének felkutatása ürügyén magával viszi Berényi Hildát a hollókői várba, el akarja csábítani. A sikertelen kísérlet után a férfi álmában megelevenedik egy középkori történet, amelyben az egyik őse leszúrta a festőt, mert az a lánya védelmére kelt. A felébredő Goethy bűnhődik őse bűnéért; bárhová megy, követi a meggyilkolt festő alakja.” Ez a némafilm 1927-ben készült, és Pethes Sándor üldözte Várday Gusztávot (Star Film).

Válogatott tanulmányok: Balogh Gyöngyi, Király Jenő, Magyar Róza, Peternák Miklós. A magyar avantgard film. Moholy, rákeresve, mint a tanulmányban említett név és a hozzá kapcsolódó filmrészlet: Schwartz – Weiss – Garu, teljes képernyőre nagyítható. „A pozitívból negatívba és visszaváltó fény- és árnyjátékot a szem iskolázásának, tisztán vizuális élménynek, és a csak ezen az úton megszerezhető gondolatoknak szánta.”

Ezer csók a jelszó, előadja Somogyi Nusi és Erdély Miklós, az Ismeretlen ellenfél című filmből.

 

*

 

„Az első Magyarországon készült filmfelvételek is a millenniumi ünnepségekhez kapcsolódnak. Lumière operatőrjei lefényképezték a díszfelvonulást, Sziklai Zsigmond pedig, az első magyar mozgófényképész, felvételt készített a királyról. Sziklai kamerája – a freudi elvétés parádés példájaként – levágta a király fejét.”

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/12 54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=44