KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
   2005/január
KRÓNIKA
• A szerkesztőség : A Filmvilág pályázata Eredményhirdetés
ANIMÁCIÓ
• Hirsch Tibor: Kellesz! Disney gyermekei
• Csillag Márton: Rajzold újra, gép! Animáció új dimenzióban

• Varró Attila: A Hatlövetű jegyében Film noir: menekülő szerelmesek
• Kolozsi László: Szabadság, szerepek Bolond Pierrot
• Stőhr Lóránt: Ködlovagok A miskolci bonniésklájd
AMERIKAI FÜGGETLENEK
• Köves Gábor: Kék bársonyos forradalom Jarmuschtól Tarantinóig
• Schreiber András: Fekete sereg A blaxploitation története
• Strausz László: A bőrszín ára Blaxploitation: a fekete gazdaság
MAGYAR MŰHELY
• Stőhr Lóránt: Intés a túlpartról Beszélgetés Szaladják Istvánnal
• Szaladják István: Bíbortekercs Filmnovella

• Kubiszyn Viktor: Szellem a rendszerben Kiyoshi Kurosawa
• N. N.: Kiyoshi Kurosawa
KÖNYV
• Kelecsényi László: Amerikából jött 1001 film, amit látnod kell, mielőtt meghalsz
KRITIKA
• Hungler Tímea: No man est omen Állítsátok meg Terézanyut!
• Kolozsi László: Esztrád nélkül Zsiguli
• Takács Ferenc: A hasznos és a szép Vera Drake
• Vágvölgyi B. András: Utánuk a Kánaán A bőség földje
• Bori Erzsébet: Balkáni vér Az élet egy csoda
• Muhi Klára: Dogma-duellum Öt akadály

• Kubiszyn Viktor: Fékezett habzás Reklámzabálók éjszakája
LÁTTUK MÉG
• Korcsog Balázs: A kilencedik nap
• Pápai Zsolt: Luther
• Strausz László: Nagy Sándor, a hódító
• Mátyás Péter: Véget vetni minden háborúnak
• Kovács Marcell: Tapló télapó
• Csillag Márton: Özönvíz
• Ádám Péter: 80 nap alatt a föld körül

             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Internet

Internet

Nyírő András

Lyukas a világháló, szökik az információ.

 

Jobb körökben ma már nem azon vitatkoznak, hogy mi lesz a Gutenberg-galaxis sorsa, hanem arról, hogy mikor váltja fel az Internet, a multimédia a könyvet és a tévét. Sorolhatjuk az érveket: a számítógép kényelmetlen, nem hurcolhatjuk magunkkal az ágyba, fölényes mosollyal utasítanak vissza: jön majd a papírvékony monitor, zsebre vághatjuk, és ott lesz rajta a Világ Teljes Információkészlete. Nem kell majd egérrel vacakolni, billentyűzetet verni, az érzékelő követi ujjunk mozgását, utazhatunk az adattérben. Ma az igazi baj mégsem azzal van, hogy nincs a zsebünkben az Internet, hanem az a probléma, hogy nem tudjuk, mit keressünk, miről mennyi információt találhatunk.

Ha az ember elmegy az Országgyűlési Könyvtárba, akkor nagyjából tudja, mire számíthat, milyen könyveket kereshet. Az Interneten viszont nem ilyen egyszerű a helyzet: egyáltalán nem lehetünk biztosak abban, hogy milyen információkat találunk, és mennyi idő alatt. Megtudhatjuk például a rövid, de találó http:/www.tiszanet.hu/digital-city/vonat/76.htm címen, hogy a Budapestről Szegedre induló hathúszas gyors 18:36-kor megáll Budapest-Szeméttelepen, de a teljes MÁV-menetrend nincs fent, és így ez az információ, és az összes többi szegedi vonat részletes menetrendje legfeljebb annak jelent hasznos fogódzót, aki rendszeresen, és csak Szegedre utazik.

Ez a bizonytalanság besorolható az Internet többi serdülőkori panaszai közé. A tünetegyüttes jól ismert: a gyors növekedés miatt váratlan helyeken és időpontokban torlódások, szűk keresztmetszetek bénítják az életet. Napilapjaink – internetes helyesírással – soxeretettel tudósítanak arról, hogy a Világhálóján mindennaposak a betörések, adataink nincsenek biztonságban, fürkésző szemek mindent megtudhatnak rólunk. Aztán itt a vírushisztéria, komoly bölcsésztől hallottam, hogy ő csak úgy lépne be az Internetbe, ha két gépe lenne, az egyiken futna az Internet, a másikon dolgozna, hogy még véletlenül se fertőződjenek meg értékes adatai. És mint minden tinédzser, a mi pattanásos Internetünk is mérhetetlenül sokat foglalkozik a tiltott dolgokkal: pornóval, gyerekcsábítással, rút politikai nézetek terjesztésével. Pornót és erőszakot a fentebb emlegetett kábeltévés csatornákon is látok kéretlenül, esti telefonálás alatt, háttérképként. A betörőkkel is együtt lehet élni, ha lassú a háló, az ember azzal nyugtatja magát, hogy gyalog még lassabban jutnék oda. De a bizonytalansággal, az információk kiszámíthatatlanságával már nehezebben boldogulok.

A minap korunk művelt gyermekeként az Oscar-átadás ceremóniáját próbáltam nyomon követni az Interneten. Előzetesen szólt a nagyharang: mindent megtudhatunk majd a nagy cirkuszról. Még a Newsweek is beszámolt arról, hogy az Oscarnak saját kiadványa van (http://www.oscar.com), ahol fényképek, a jelöltek listája is megtalálható. A http://www.mrshowbiz.com címen szavazhattunk a jelöltekre, sőt, megkritizálhattuk a ruhájukat, sminkjüket is. De a díjátadás idején sötét maradt a képernyő. A www.oscar.com-on fél órán keresztül élő adásban, szaggatott, de mégiscsak érthető videóképen közvetítették a sztárok bevonulását, de amikor megkezdődött az ünnepség, megszakították az adást. Nézd csak az ABC-t, és vele a reklámokat! A hírszolgálatokra kellett fanyalodnom, a Microsoft és az NBC tv-csatoma közös kiadványa, az MSNBC (http://www.msnbc.com) címén mindig kiírták, hogy éppen ki kapja a díjat. Az esemény után ezer helyen lehetett képeket, beszámolókat találni, de miután másnap belenéztem a tévéközvetítésbe, elment a kedvem a további turkálástól. A tévé legyőzte az Internetet a nagy szkanderben: már hetekkel korábban lehetett tudni, hogy itthon másnap beszámolnak a díjátadásról, és valóban azt kaptuk, amire számítottunk.

A könyv is nyerésre áll a hálózattal szemben. Márciusban 18 ország kétezer versenyzője vett részt a frankofon műveltségi vetélkedőn. A francia kultúra világnapja alkalmából a francia diákok országos biztosítótársaságának versenyében részt vehetett a világon bármely franciául beszélő középiskolás és egyetemista. Ötven kérdésre kellett választ találni az Interneten, a témák a kultúra, az országismeret, a sport és a francia nyelvterület aktuális hírei köré csoportosultak. A kérdéseket a szervezők a http://worldserver.oleane.com címen tették fel, és minden kérdéshez három tippet is adtak, merre érdemes kutakodni az Interneten. A budapesti Francia Intézetben is indult néhány csapat, köztük voltak olyanok, akik jól ismereték az Internet hatékony keresőprogramjait, az Alta Vistát (http://www.altavista.com), a HotBot-ot (http://hotbot.com) és a legnagyobb internetes katalógus, a Yahoo francia kiadását (http://www.yahoo.fr). A versenyzők a médiatárban dolgoztak, a könyvek, videók, dc-között ültek a számítógépek előtt, és keresgéltek az Interneten. Amikor megérkezett az első fogósabb kérdés: mekkora a golflabda hivatalos mérete, akkor nem vacakoltak, pontosan azzal a mozdulattal, ahogy nagyapáink tették, leemelték a polcról a Larousse-t, és kikeresték a választ.

Az Internet használatához szükséges programokat böngészőknek nevezik, és ez a mai helyzetben pontos elnevezés. Jó néhány megbízható hírszolgálat, adatbázis található már most az Interneten, de a hálórágó 1997-ben elsősorban böngészhet, tallózhat, közben számtalan érdekes, meglepő, izgalmas dolgot találhat. De ha azt akarjuk tudni, hogy mikor indul vonat Siófokra, akkor jobb, ha a bevált módszereknél maradunk.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1997/05 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1650