KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
   2004/december
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• N. N.: Hibaigazítás
MAGYAR MŰHELY
• Báron György: Gyermekjátékok Jeles András
• Forgách András: Eleveny kollégák József és testvérei

• Kovács Marcell: Türelemjáték Monte Hellman indie-westernjei
• Strausz László: A reklám a lényeg! Exploitation - a rosszízlés diadala
• Zoltán Gábor: Lopott kameraidő Kávé és cigaretta
• Kolozsi László: Harisnyanesz Truffaut és a nők
• Ardai Zoltán: Felismerni Doinelt Újhullámos Gil Blas
• Kubiszyn Viktor: A Gutenberg-galaxis ég-e? Kultmozi: 451° Fahrenheit
CYBERVILÁG
• Géczi Zoltán: Flash-köztársaság Animáció a neten
• Berta László: Macromedia Flash
• Sebő Ferenc: Kíméld az ajtófélfát Magyar net-animáció
• Varró Attila: Digitális paletta CGI és fantasztikum

• Gelencsér Gábor: Beszédes csend Bergman Trilógiája
• Kúnos László: Bergman estéje Sarabande
MAGYAR FILM
• Szlanárs Emese: Ugrás az ismeretlenbe Beszélgetés
• Pápai Zsolt: Tűzkeresztelő A restaurált Ludas Matyi
KÖNYV
• Zalán Vince: Képkrónika Sára Sándor, a fotográfus
KRITIKA
• Vágvölgyi B. András: Egy alvezér gyermekkora Che Guevara – A motoros naplója
• Kolozsi László: Van másik Világszám
• Vaskó Péter: Szabadság, szerelem Nyócker
• Lajta Gábor: Nun vagy Sin Csoda Krakkóban
• Szőnyei Tamás: Ajvé Yiddish Blues
LÁTTUK MÉG
• Tosoki Gyula: Könyörtelenek
• Nevelős Zoltán: Ördögűző – A kezdet
• Köves Gábor: Young Adam
• Kis Anna: Kóristák
• Vaskó Péter: Zuhanás a csöndbe
• Kolozsi László: A pityergő teve története
• Hideg János: Sírhely kilátással
• Pápai Zsolt: Kidobós
• Csillag Márton: Orion űrhajó – A visszatérés

             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Piedone Egyiptomban

Sólyom András

 

Aki már látott Piedone-filmeket, tudja, mit várhat. Nem zsákbamacskát vesz, a biztos áruért megy moziba. Nevetni akar, izgulni akar, bunyót akar látni, és erőt, bátorságot akar meríteni a legyőzhetetlen Piedone (alias Ritzi rendőrfelügyelő, a nápolyi rendőrség világutazója) élményeiből, aki reális világban forgolódik.

Ugyanabban, ahol a mozinéző? Persze, csak látszólag. Mert mesevilág ez, ahol az irreálisan megnövelt képességek, helyzet-megoldások uralkodnak. Ettől mese a mese, és élvezet az, ami szórakoztat.

Ezúttal Egyiptomba kerülünk, ki tudja, miféle vonzások eredményeként. Persze lenyűgöző a látvány! És miért is ne? Egy olajtársaság vezérkara rejti a gonoszt: Piedone-nak jócskán akad dolga. Térül-fordul és hetet vagy akár hétszer hét ellenfelet is leterít. Fantasztikus ütései végzetesek. De ez kell is, mert egy megátalkodott olajmágnás ügynök-rendszere, mesés testőrsége folyton-folyvást az életére tör. De ő az igazságot keresi’! A filmben ez egyértelműen szeretnivaló az egyértelműen rossz ellen harcol.

Piedone egyre többet tud meg az olaj körüli sötét ügyletekről: akinél az olaj, annál a hatalom. A küzdelem egy tudós titkának kiderítéséért folyik, aki feltételezi, hogy a világnak azon a pontjain, ahol az általa felfedezett különleges bogarak élnek, olaj rejtőzik a föld mélyében.

Az olajtársaság és Piedone harca természetesen megnyugtató befejezéssel ér véget. Természetesen. Lehetne másképp?

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/04 44. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7499