KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
   2004/december
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• N. N.: Hibaigazítás
MAGYAR MŰHELY
• Báron György: Gyermekjátékok Jeles András
• Forgách András: Eleveny kollégák József és testvérei

• Kovács Marcell: Türelemjáték Monte Hellman indie-westernjei
• Strausz László: A reklám a lényeg! Exploitation - a rosszízlés diadala
• Zoltán Gábor: Lopott kameraidő Kávé és cigaretta
• Kolozsi László: Harisnyanesz Truffaut és a nők
• Ardai Zoltán: Felismerni Doinelt Újhullámos Gil Blas
• Kubiszyn Viktor: A Gutenberg-galaxis ég-e? Kultmozi: 451° Fahrenheit
CYBERVILÁG
• Géczi Zoltán: Flash-köztársaság Animáció a neten
• Berta László: Macromedia Flash
• Sebő Ferenc: Kíméld az ajtófélfát Magyar net-animáció
• Varró Attila: Digitális paletta CGI és fantasztikum

• Gelencsér Gábor: Beszédes csend Bergman Trilógiája
• Kúnos László: Bergman estéje Sarabande
MAGYAR FILM
• Szlanárs Emese: Ugrás az ismeretlenbe Beszélgetés
• Pápai Zsolt: Tűzkeresztelő A restaurált Ludas Matyi
KÖNYV
• Zalán Vince: Képkrónika Sára Sándor, a fotográfus
KRITIKA
• Vágvölgyi B. András: Egy alvezér gyermekkora Che Guevara – A motoros naplója
• Kolozsi László: Van másik Világszám
• Vaskó Péter: Szabadság, szerelem Nyócker
• Lajta Gábor: Nun vagy Sin Csoda Krakkóban
• Szőnyei Tamás: Ajvé Yiddish Blues
LÁTTUK MÉG
• Tosoki Gyula: Könyörtelenek
• Nevelős Zoltán: Ördögűző – A kezdet
• Köves Gábor: Young Adam
• Kis Anna: Kóristák
• Vaskó Péter: Zuhanás a csöndbe
• Kolozsi László: A pityergő teve története
• Hideg János: Sírhely kilátással
• Pápai Zsolt: Kidobós
• Csillag Márton: Orion űrhajó – A visszatérés

             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Posta

Teta veleta

N. N.

 

Látatlanban (olvasatlanban) elhihetjük Laura Betti önéletrajzi könyvéről Karsai Luciának, hogy zavaros olvasmány: a Filmvilág 81/4. számában található recenziója meggyőző. Helyesbítésre szorul viszont az a vélekedés, miszerint a könyv „címe: Teta veleta már önmagában érthetetlen, bár jelenthet fátyolos fejet, ködös gondolatokat, valamiféle kreált dialektusban...” Ez a rejtélyes cím nem jelenthet „fátyolos fejet”, sem „ködös gondolatokat”, ámbár önmagában csakugyan „érthetetlen”. Laura Betti olasz olvasóinak azonban aligha, mivel ők jórészt azonosak Pier Paolo Pasolini olvasóival. Ez a Teta Veleta ugyanis Pasolinitól való. Eretnek empirizmus (Garzanti, Milánó, 1972.) című könyvének 72. oldalán a magyarázat: Pasolini így nevezte magában, magánhasználatra, gyermekkori szexuális vonzalmát, azt az érzést, amelyet – miként írja – egyaránt kiváltott belőle labdázó társainak térdhajlata vagy anyjának keble.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/06 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7443