KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
   2004/december
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• N. N.: Hibaigazítás
MAGYAR MŰHELY
• Báron György: Gyermekjátékok Jeles András
• Forgách András: Eleveny kollégák József és testvérei

• Kovács Marcell: Türelemjáték Monte Hellman indie-westernjei
• Strausz László: A reklám a lényeg! Exploitation - a rosszízlés diadala
• Zoltán Gábor: Lopott kameraidő Kávé és cigaretta
• Kolozsi László: Harisnyanesz Truffaut és a nők
• Ardai Zoltán: Felismerni Doinelt Újhullámos Gil Blas
• Kubiszyn Viktor: A Gutenberg-galaxis ég-e? Kultmozi: 451° Fahrenheit
CYBERVILÁG
• Géczi Zoltán: Flash-köztársaság Animáció a neten
• Berta László: Macromedia Flash
• Sebő Ferenc: Kíméld az ajtófélfát Magyar net-animáció
• Varró Attila: Digitális paletta CGI és fantasztikum

• Gelencsér Gábor: Beszédes csend Bergman Trilógiája
• Kúnos László: Bergman estéje Sarabande
MAGYAR FILM
• Szlanárs Emese: Ugrás az ismeretlenbe Beszélgetés
• Pápai Zsolt: Tűzkeresztelő A restaurált Ludas Matyi
KÖNYV
• Zalán Vince: Képkrónika Sára Sándor, a fotográfus
KRITIKA
• Vágvölgyi B. András: Egy alvezér gyermekkora Che Guevara – A motoros naplója
• Kolozsi László: Van másik Világszám
• Vaskó Péter: Szabadság, szerelem Nyócker
• Lajta Gábor: Nun vagy Sin Csoda Krakkóban
• Szőnyei Tamás: Ajvé Yiddish Blues
LÁTTUK MÉG
• Tosoki Gyula: Könyörtelenek
• Nevelős Zoltán: Ördögűző – A kezdet
• Köves Gábor: Young Adam
• Kis Anna: Kóristák
• Vaskó Péter: Zuhanás a csöndbe
• Kolozsi László: A pityergő teve története
• Hideg János: Sírhely kilátással
• Pápai Zsolt: Kidobós
• Csillag Márton: Orion űrhajó – A visszatérés

             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Cutter útja

Tamás Amaryllis

 

J. J. Cord olajmágnás – otthonosan érzi magát a gazdagságban és a szennyben, kedveli mindkettőt. A luxuskocsijába felvett stoppos kaliforniai diáklány impotensnek nevezi, ezért megöli, majd a legközelebbi kukába dobja a holttestet. És szégyenkezés, félelem nélkül éli tovább az életét – tovább élheti, hiszen sem saját lelkiismerete, sem környezete, sem a társadalom nem állít sorompót morális gátlástalanságának.

Richard Bone, munkás – koronatanú lehetne J. J. Cord ellen, mert látta őt a bűntett elkövetésekor, de vele született irtózása a konfliktusoktól, a valóság tudomásulvételétől, sajátos védekezési taktikában kérgesedett rá személyiségére: a gyávaság kényelmes álarca mögül közönyösen és dühödten szemléli barátja, a mozgássérült Alex Cutter „hőzöngését” és magánnyomozását. („Mi vagy te, egy szent, aki minden bűnt megtorol?” – kérdezi Alex-től a felesége is.)

Cutter életének legjelentősebb pillanatai nem az öröm, hanem a borzalom pillanatai voltak. A Vietnamban megnyomorodott Cutternek van egyedül ereje s bátorsága, hogy magára vegye az igazság megismerésének kockázatát. Irtózat, öldöklés, megalázottság, megcsonkítottság után már olyan elviselhetetlenné válik számára a békebeli közöny és hazugság, hogy nem elégszik meg a „tényállás” megvilágosodásának alamizsnapillanatával és igazságszolgáltatás híján kész a véres megtorlásra is.

A realitás bosszúja azonban a megalkuvó Richard Bone-t éri el, amikor a sors váratlanul őt jelöli ki a J. J. Corddal szembeni leszámolásra. Ahogy egészségtelen, túlzott lelki védekezését feladja, az ostobaság, az érdekhajhászás, az automatikus önzés mögött megpillanthatja az igazságot: az ember ősi, erkölcstől mentes, állati lényét. A történet végére rádöbben: a dolgokat úgy kell venni, ahogy azok vannak, s nem úgy, ahogy szeretné, hogy legyenek. Az egykori cseh újhullámos Ivan Passer filmje – a fájdalom és megaláztatás kifogyhatatlan misztériumának felzaklató dokumentuma.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1987/10 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5190