KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
   2004/december
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• N. N.: Hibaigazítás
MAGYAR MŰHELY
• Báron György: Gyermekjátékok Jeles András
• Forgách András: Eleveny kollégák József és testvérei

• Kovács Marcell: Türelemjáték Monte Hellman indie-westernjei
• Strausz László: A reklám a lényeg! Exploitation - a rosszízlés diadala
• Zoltán Gábor: Lopott kameraidő Kávé és cigaretta
• Kolozsi László: Harisnyanesz Truffaut és a nők
• Ardai Zoltán: Felismerni Doinelt Újhullámos Gil Blas
• Kubiszyn Viktor: A Gutenberg-galaxis ég-e? Kultmozi: 451° Fahrenheit
CYBERVILÁG
• Géczi Zoltán: Flash-köztársaság Animáció a neten
• Berta László: Macromedia Flash
• Sebő Ferenc: Kíméld az ajtófélfát Magyar net-animáció
• Varró Attila: Digitális paletta CGI és fantasztikum

• Gelencsér Gábor: Beszédes csend Bergman Trilógiája
• Kúnos László: Bergman estéje Sarabande
MAGYAR FILM
• Szlanárs Emese: Ugrás az ismeretlenbe Beszélgetés
• Pápai Zsolt: Tűzkeresztelő A restaurált Ludas Matyi
KÖNYV
• Zalán Vince: Képkrónika Sára Sándor, a fotográfus
KRITIKA
• Vágvölgyi B. András: Egy alvezér gyermekkora Che Guevara – A motoros naplója
• Kolozsi László: Van másik Világszám
• Vaskó Péter: Szabadság, szerelem Nyócker
• Lajta Gábor: Nun vagy Sin Csoda Krakkóban
• Szőnyei Tamás: Ajvé Yiddish Blues
LÁTTUK MÉG
• Tosoki Gyula: Könyörtelenek
• Nevelős Zoltán: Ördögűző – A kezdet
• Köves Gábor: Young Adam
• Kis Anna: Kóristák
• Vaskó Péter: Zuhanás a csöndbe
• Kolozsi László: A pityergő teve története
• Hideg János: Sírhely kilátással
• Pápai Zsolt: Kidobós
• Csillag Márton: Orion űrhajó – A visszatérés

             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A hűséges férfi

Kolozsi László

L’homme fidèle – francia, 2018. Rendezte: Louis Garrel. Írta: Jean-Claude Carrière és Louis Garrel. Kép: Irina Lubtchansky. Szereplők: Louis Garrel (Abel), Laetitia Casta (Marianne), Lily-Rose Depp (Eve), Joseph Engel (Joseph). Gyártó: Why Not Productinos / Canal+. Foralmazó: Cinenuovo. Feliratos. 75 perc.

 

A középfajú dráma (vagyis a drame sérieux) egyik válfaja, a társalkodási színmű francia eredetű, mi más is lehetne. Olyan neves szerzők vitték előre a műfajt, mint Diderot vagy a Figaro szerzője, Beaumarchais. Francia, hiszen a csevegéshez és a viszonyok megkavarásához, alighanem az európaiak közül a görögök, majd évszázadok múltán a franciák értettek a legjobban. Ezek a darabok rendszerint három szereplő köré épülnek, akik általában, hogy is lehetne másképp, egy férfi és két nő. Jelen esetben egy nő, aki a film első másodperceiben bejelenti, hogy terhes. A férfi barátjától, Paultól. És egy lány, Paul testvére, aki rajong az elhagyott férfiért.

A társalkodási színművek hősei hétköznapi, nem idealizált hősök, és a drámai konfliktus alapja rendszerint éppen a férfi főhős gyengesége, döntésképtelensége. De ilyesfajta befolyásolható, ide-oda tologatható progatonistát ritkán látni, mint A hűséges férfiben. Ha van gyengéje a műnek, akkor éppen ez az: egy ilyen szándékait is érzelmeit tisztázni képtelen férfival nagyon nehéz együtt érezni. Ezt a drámai alaptípust a francia újhullám épp olyan előszeretettel használta (főleg Eric Rohmer), mint a könnyűfajsúlyú vígjátékok mai szerzői, de nála (náluk) a felszín, a locsogás mögött mintha mégis történne valami, ha más nem, legalább az, hogy a férfi a hibáit felismerte, és a nézővel is felismertette. Akármennyire szépek a címszereplőt választásra kényszerítő nők, a rendező, Louis Garrel Ábelét nehéz irigyelni. Ki szeretne ennyire tétova lenni az életben? Pedig az irigységre jó okot szolgáltathatna, hogy Marianne alakítója a franciák Mariann-ját vagyis szabadság-jelképét is megtestesítő modellből lett színésznő Leatitia Casta, Paul hugát pedig a színészetre predesztináló családfával rendelkező Lili-Rose Depp adja.



A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/06 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14136