KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
   2004/december
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• N. N.: Hibaigazítás
MAGYAR MŰHELY
• Báron György: Gyermekjátékok Jeles András
• Forgách András: Eleveny kollégák József és testvérei

• Kovács Marcell: Türelemjáték Monte Hellman indie-westernjei
• Strausz László: A reklám a lényeg! Exploitation - a rosszízlés diadala
• Zoltán Gábor: Lopott kameraidő Kávé és cigaretta
• Kolozsi László: Harisnyanesz Truffaut és a nők
• Ardai Zoltán: Felismerni Doinelt Újhullámos Gil Blas
• Kubiszyn Viktor: A Gutenberg-galaxis ég-e? Kultmozi: 451° Fahrenheit
CYBERVILÁG
• Géczi Zoltán: Flash-köztársaság Animáció a neten
• Berta László: Macromedia Flash
• Sebő Ferenc: Kíméld az ajtófélfát Magyar net-animáció
• Varró Attila: Digitális paletta CGI és fantasztikum

• Gelencsér Gábor: Beszédes csend Bergman Trilógiája
• Kúnos László: Bergman estéje Sarabande
MAGYAR FILM
• Szlanárs Emese: Ugrás az ismeretlenbe Beszélgetés
• Pápai Zsolt: Tűzkeresztelő A restaurált Ludas Matyi
KÖNYV
• Zalán Vince: Képkrónika Sára Sándor, a fotográfus
KRITIKA
• Vágvölgyi B. András: Egy alvezér gyermekkora Che Guevara – A motoros naplója
• Kolozsi László: Van másik Világszám
• Vaskó Péter: Szabadság, szerelem Nyócker
• Lajta Gábor: Nun vagy Sin Csoda Krakkóban
• Szőnyei Tamás: Ajvé Yiddish Blues
LÁTTUK MÉG
• Tosoki Gyula: Könyörtelenek
• Nevelős Zoltán: Ördögűző – A kezdet
• Köves Gábor: Young Adam
• Kis Anna: Kóristák
• Vaskó Péter: Zuhanás a csöndbe
• Kolozsi László: A pityergő teve története
• Hideg János: Sírhely kilátással
• Pápai Zsolt: Kidobós
• Csillag Márton: Orion űrhajó – A visszatérés

             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A fehér grófnő

Pápai Zsolt

The White Countess – amerikai, 2005. Rendezte: James Ivory. Szereplők: Natasha Richardson, Ralph Fiennes, Vanessa Redgrave. Forgalmazó: GHE. 131 perc.

 

A brit film doyenje, James Ivory életműve a kevéssé eredeti, mégis minőségi filmek gyűjteménye: mívesen kivitelezett munkák ezek, tűpontos színészi jelenléttel, csodás miliőépítéssel és pazar díszletekkel dolgozó produkciók, melyek tehát minden felszíni elemükben ragyogóak, csak éppen – talán a Howards End és a Napok romjai kivételével – jobbára nélkülözik az igazi mélységet. Díszes melodrámák, melyekből éppen a dráma hiányzik, ezért lett Ivory neve mára a színvonalas szépelgés szinonimája.

A másfél évtizede készült A fehér grófnő sem árnyalja a direktorról kialakult képet. A harmincas évek derekán, a japán invázió előestéjén, Sanghajban játszódó film az emigráns orosz arisztokrata hölgy, Szófia (Natasha Richardson) és a kislányát és szeme világát egy merényletben vesztő diplomata, Todd Jackson (Ralph Fiennes) kapcsolatát mutatja be. A két eltérő világból érkezett figura viszonyának vizsgálata sokat ígér, de valahogy mégsincs a történetnek tétje: a hősök traumái alig érintik meg a nézőt, érzelmeik átélhetetlenek, és amikor végre születik egy igazán nagy drámai potenciállal kecsegtető pillanat, a rendező azt is kiaknázatlanul hagyja. (Szófia Hongkongba költözne családjával, de nincs pénze az utazásra, ezért az őt imádó Toddtól kér kölcsön, aki annak ellenére ad neki, hogy tudja, a nő itt fogja hagyni őt. Az egész film felépíthető lett volna erre a dramaturgiai szempontból sok kifutást engedő szituációra, ám Ivory nem él a lehetőséggel: néhány percet szentel a helyzet elemzésének).

A (film)idő ólomlábakon jár, számos jelenet és dialógus egész egyszerűen feleslegesnek tűnik, a cselekmény fordulatai alig okoznak meglepetést. Izgalmakat csak Christopher Doyle operatőr szállít, aki valóban remek munkát végez, okosan eltorzítva gyakran onirikussá alakítja a képet, néha pedig olyan finoman svenkel, hogy szinte simogatja a színészeit a kamerájával.

Extrák: Audiokommentár a rendező és Natasha Richardson közreműködésével, két werkfilm, tisztelgés Ivory munkatársa, a 2005-be elhunyt Ismail Merchant előtt.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/03 63-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14015