KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
   2004/december
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• N. N.: Hibaigazítás
MAGYAR MŰHELY
• Báron György: Gyermekjátékok Jeles András
• Forgách András: Eleveny kollégák József és testvérei

• Kovács Marcell: Türelemjáték Monte Hellman indie-westernjei
• Strausz László: A reklám a lényeg! Exploitation - a rosszízlés diadala
• Zoltán Gábor: Lopott kameraidő Kávé és cigaretta
• Kolozsi László: Harisnyanesz Truffaut és a nők
• Ardai Zoltán: Felismerni Doinelt Újhullámos Gil Blas
• Kubiszyn Viktor: A Gutenberg-galaxis ég-e? Kultmozi: 451° Fahrenheit
CYBERVILÁG
• Géczi Zoltán: Flash-köztársaság Animáció a neten
• Berta László: Macromedia Flash
• Sebő Ferenc: Kíméld az ajtófélfát Magyar net-animáció
• Varró Attila: Digitális paletta CGI és fantasztikum

• Gelencsér Gábor: Beszédes csend Bergman Trilógiája
• Kúnos László: Bergman estéje Sarabande
MAGYAR FILM
• Szlanárs Emese: Ugrás az ismeretlenbe Beszélgetés
• Pápai Zsolt: Tűzkeresztelő A restaurált Ludas Matyi
KÖNYV
• Zalán Vince: Képkrónika Sára Sándor, a fotográfus
KRITIKA
• Vágvölgyi B. András: Egy alvezér gyermekkora Che Guevara – A motoros naplója
• Kolozsi László: Van másik Világszám
• Vaskó Péter: Szabadság, szerelem Nyócker
• Lajta Gábor: Nun vagy Sin Csoda Krakkóban
• Szőnyei Tamás: Ajvé Yiddish Blues
LÁTTUK MÉG
• Tosoki Gyula: Könyörtelenek
• Nevelős Zoltán: Ördögűző – A kezdet
• Köves Gábor: Young Adam
• Kis Anna: Kóristák
• Vaskó Péter: Zuhanás a csöndbe
• Kolozsi László: A pityergő teve története
• Hideg János: Sírhely kilátással
• Pápai Zsolt: Kidobós
• Csillag Márton: Orion űrhajó – A visszatérés

             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Bűbájosok

Vajda Judit

Demi soeurs – francia, 2018. Rendezte és írta: Saphia Azzeddine és Francois-Régis Jeanne. Kép: Christophe Graillot. Zene: Damien Bonnel és Hugo Gonzalez-Pioli. Szereplők: Alice David (Lauren), Charlotte Gabris (Olivia), Sabrina Ouazani (Salma), Barbara Probst (Justine), Patrick Chesnais (Ügyvéd). Gyártó: Empreinte Cinema / SND Groupe M6. Forgalmazó: Vertigo Média. Szinkronizált. 100 perc.

 

Az utóbbi években néhány hazai forgalmazó válogatás nélkül hozza be a francia filmeket, és a nagy számok törvénye alapján a merítésbe szép számmal kerülnek silány vagy semmitmondó alkotások. Épp ezért valódi örömöt jelent, ha (vélhetően inkább a véletlennek, mint az átgondolt forgalmazói döntésnek köszönhetően) felbukkan egy-egy jól sikerült darab. A Bűbájosok két, jószerével ismeretlen alkotó munkája (Saphia Azzeddine és François-Régis Jeanne a közös rendezésen kívül a forgatókönyvet is együtt írták), mégis érdemes a figyelemre. „A legjobb francia vígjátékhagyományokat követi” – ígéri a marketingszöveg, aminek szerencsére épp az ellenkezője igaz. Azzedine és Jeanne munkájának ugyanis pont az a legnagyobb erénye, hogy elhagyja a könnyebb utat, és a habkönnyű érzelmeket vicces szóvirágokba csomagoló könnyed szórakoztatás helyett – annak ellenére, hogy színtiszta vígjátékról beszélünk – mer mélyebbre menni.

Habár az alapszituáció (három féltestvér, akik addig nem is ismerték egymást, a közös biológiai apától örököl egy pazar belvárosi ingatlant, amelybe mindhárman beköltöznek) igazi helyzetkomikumot ígér, az alkotók inkább a karakterekre mennek rá, és annak mentén bontják ki a késő huszonéves lányok jellemét, hogy melyikük mit szeretne kezdeni a lakással.

Salma, Lauren és Olivia három nagyon eltérő személyiség, ráadásul Salma arab, Olivia pedig zsidó – Azzeddine-ék azonban itt sem a dolgok könnyebbik végét fogják meg, és nem kezdenek olcsó poénkodásba. Az identitás ugyanakkor alapvető fontosságú a filmben, és miközben a lányok a lakásért küzdenek (bejön ugyanis egy további konfliktus), egyre határozottabban tudják megfogalmazni, hogy kik ők, és mit akarnak az élettől. A komédia műfajától merőben szokatlan módon mire eljutunk a cselekmény végéig, egyikük-másikuk még valódi jellemfejlődésen is keresztülmegy.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/10 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13846