KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
   2004/december
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• N. N.: Hibaigazítás
MAGYAR MŰHELY
• Báron György: Gyermekjátékok Jeles András
• Forgách András: Eleveny kollégák József és testvérei

• Kovács Marcell: Türelemjáték Monte Hellman indie-westernjei
• Strausz László: A reklám a lényeg! Exploitation - a rosszízlés diadala
• Zoltán Gábor: Lopott kameraidő Kávé és cigaretta
• Kolozsi László: Harisnyanesz Truffaut és a nők
• Ardai Zoltán: Felismerni Doinelt Újhullámos Gil Blas
• Kubiszyn Viktor: A Gutenberg-galaxis ég-e? Kultmozi: 451° Fahrenheit
CYBERVILÁG
• Géczi Zoltán: Flash-köztársaság Animáció a neten
• Berta László: Macromedia Flash
• Sebő Ferenc: Kíméld az ajtófélfát Magyar net-animáció
• Varró Attila: Digitális paletta CGI és fantasztikum

• Gelencsér Gábor: Beszédes csend Bergman Trilógiája
• Kúnos László: Bergman estéje Sarabande
MAGYAR FILM
• Szlanárs Emese: Ugrás az ismeretlenbe Beszélgetés
• Pápai Zsolt: Tűzkeresztelő A restaurált Ludas Matyi
KÖNYV
• Zalán Vince: Képkrónika Sára Sándor, a fotográfus
KRITIKA
• Vágvölgyi B. András: Egy alvezér gyermekkora Che Guevara – A motoros naplója
• Kolozsi László: Van másik Világszám
• Vaskó Péter: Szabadság, szerelem Nyócker
• Lajta Gábor: Nun vagy Sin Csoda Krakkóban
• Szőnyei Tamás: Ajvé Yiddish Blues
LÁTTUK MÉG
• Tosoki Gyula: Könyörtelenek
• Nevelős Zoltán: Ördögűző – A kezdet
• Köves Gábor: Young Adam
• Kis Anna: Kóristák
• Vaskó Péter: Zuhanás a csöndbe
• Kolozsi László: A pityergő teve története
• Hideg János: Sírhely kilátással
• Pápai Zsolt: Kidobós
• Csillag Márton: Orion űrhajó – A visszatérés

             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Lázadók

Géczi Zoltán

Kings – amerikai, 2018. Rendezte: Deniz Gamze Ergüven. Szereplők: Halle Berry, Daniel Craig. Forgalmazó: Gamma Home Entertainment. 98 perc.

 

Deniz Gamze Ergüven 2011-ben írta meg a Lázadók első forgatókönyvét, de finanszírozási nehézségek miatt csak 2016-ban indulhatott el a kamera; s miután a két időpont között sikerült egy César-díjat és egy Oscar-jelölést (a legjobb idegen nyelvű film kategóriában) begyűjtenie a Mustang című debütáló munkájával, immáron nemzetközi sztárokat (Halle Berry, Daniel Craig) is be tudott vonni a produkcióba. A Lázadók szerzői és fesztiválfilm, nem mainstream stúdióprodukció, de témaválasztása így is aggályosnak mondható: a török származású francia filmes az 1992-es South Central-zavargásokról, pontosabban egy, az adott Los Angeles-i városrészben élő afroamerikai család hányattatásairól óhajtott történelmileg hiteles, szociológiai igényű művet forgatni.

Ergüven végig keresi, de nem igazán találja a súlypontokat: igyekszik bemutatni a nyolc gyermeket egyedül gondozó hivatásos nevelőszülő kálváriáját, a különböző generációkhoz tartozó fiatalok hétköznapi vívódásait, a fekete környéket és a fekete közösséget, miközben a háttérben elhelyezett tévékészülékek a botrányos kimenetelű Rodney King-pert közvetítik, hogy biztosítva legyen a lassan kibontakozó konfliktus narratív háttere. Egyes jeleneteiben működik, akadnak megrázó és valóban vicces szkeccsek, de a sablonos karakterek nem válnak a tablószerű szerkezet előnyére. A felkavaró nyitány ereje s feszültsége gyorsan megtörik, a lehetetlenül idilli családi életképek mellett elsikkad a kétségbeesés és a rasszista erőszak egyébként hatásos ábrázolása, s miután a kulcsfontosságú jelenetekben nem jut messzebb a sztereotípiák és közhelyek felsorakoztatásánál, a film végső soron zavaros torzó marad. Az elhibázott alkotói döntések legkirívóbb esete, hogy az egyébiránt remekül játszó Halle Berryt az élet által jócskán megtaposott, falkányi gyermeket istápoló nevelőszülővel azonosítani még akkor is túlzó elvárás a befogadóval szemben, ha a fodrász, a sminkes és a kosztümös mindent megtett a kívánt hatás elérése végett. Ilyen ez a film: nem hibádzik az alkotói szándék, méltányolandó a feminista nézőpont, de egy feketékről szóló, szociológiai természetű, all american tragédia valahogy nem illik egy európai író-rendezőnő kamerájára.

Extrák: Semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/09 62-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13808